A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

Ember Pál Siklusa azaz a mi Váltságunk nagy Titkáról való Elmélkedés, melly alkalmazta­tott a Sátoros Innepekre. Claudiopoli 1700. [RMK I. 1556.] Horváth Gábor Lelki szemgyógyító. Kassán 1725. [ nem ismeri] Nádasi mons myrrhae et Collis Thuris Viennae 1675. [RMK III.2688.] Németi Mihály 'Soltár Magyarázattya. Lötsén 1685. [RMK I. 1341.] Sylvani. Philosophie Hejdelbe: 1678. [RMK III. 2899.] A legutóbbi példa az olyan apró formai hiányosságokra is idézhető, hogy a négy meglévő példány közül az elsőn sérült lehetett a címlap, tehát a nyomtatás rovatába ezt írja: Deest. etiam. - A következőknél már: Ibidem Eodem. 10. Hasonlóképpen alkalmazott latin körülírások még a bizonytalan és megoldatlan kérdé­sek elfedezésére is jók, amivel a maga módján segített magán a nem eléggé tájékozott diák. Incertus. Apocryphus versi: Hungari. Liber Galliens. Antverpen. 1696. Liber Latino Galliens. Deest. etiam. Liber Graecus. Caret initio. Incertus. Galliern Liber. London. 1620. Hasonló példákat idézek még alább az angol nyelvűeknél. 11. TORZÍTOTT címet is találunk. Pázmány munkái között az elsőnél aligha tarthatjuk elírásnak a családnevet, ha a Kalauz mindhárom példányának ilyen a leírása: Pázmánd Igazságrul elvezető Kalauzzá Posonii 1613. (Egybevetésül az alább következő elég: Tolnai Igaz útra vezető Kalauzza.Kolosvárt. 1679. [RMK. I. 1236.]) 12. CÍMKÉZD ET olyankor számít rendszóértékűnek, ha többszerződ mű, vagy megneve­zetlen szerzőjű mű alkotására jellemző az első szó, amely esetleg a disciplináris-müfaji meg­határozás is. Az eldöntésnek a mértéke természetesen nem rögzített szabály alapján, hanem megszokásból, amint ismerni véli. Acta Comitialia Hung. Soproniensia. — 1681. [RMK II. 1500.] Clavis et Harmónia Apocalyptic a. Mscripta. Non notatr. 1655. Az előzőeknél ott van a szerzői rovatban az Incertus, a következő nyomtatványnál azon­ban üresen hagyja: Congratulatio Schola Claudiopolit: de Victorioso reditu III: ac Ser: Dni Johannis Ildi Ac. Claudiopoli 1564. [RMNy 200] Kétségtelen ez ilyen példáknál, ahol szerzőt is közöl: Matthiae Flacii Jllyrici Catalogus Testium Veritatis, Qui superstitionibus Rom: Pontificum reclamarunt. Genevae 1608. 13. JELLEMZŐ SZÓ a címben olyankor lehet rendszó, ha a kezdet jellegtelen, illetve, a képletes szerzőre, műfajra, tárgyra utaló szó nem legelső. Az ilyen példa egyúttal mutatja, hogy az itt elkülönített kategóriák értelmezése mennyire átmeneti lehetőségeket is takar. Psal­mus, vagy akár Liber Arabico-Latinus is lehetne a besorolás alapja a korábbiakban megismert gyakorlat értelmében. Itt azonban a D-nél találjuk ezt a kötetet: Authoribus multis Liber Psalmor. Davidis Regis & Pftae exArabo in Lat: translatus. Romae 1614. 14. MŰFAJ jellegű rendszó is előfordul olyankor, ha az állandósult című (tárgyú), tehát voltaképpen egy szűkebb szakkérdésre vagy munkamódszerre vonatkozó meghatározás előfor­dul a címben. Később a jegyzetelő, magyarázó nevéről utaló is készült ilyenkor. 321

Next

/
Thumbnails
Contents