A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

zikönyvtárat használtak, egykori anyaiskolájuk és barátaik könyvtárából is kölcsönöztek. Jánki Péterről tudjuk, hogy rendben tartotta az egyházközséget, az anyakönyveket is ő kezdte Sám­sonban vezetni. 16 Tanulmányainak és lelkészkedésének ez a vázlata túlzás nélkül megenged olyan következ­tetést, hogy alkata és műveltsége alkalmassá tette Jánki Pétert a bibliothecarius tisztség átla­gon felüli ellátására. Rendszertő és rendteremtő alkatú domidoctus lelkészek is végezték munkájukat dicséretesen. Jánki Péter pedig a jó európai átlagszintű lelkészeink sorába tarto­zott. A rábízott könyveket gondozta, köttette, a szabályzatot öntevékeny katalogizálása számá­ra átírta, kialakított egyfajta nyilvántartási rendet. Tisztségéhez illő munkája a diákkönyvtár rendeltetése és természete miatt is érdemli az önmagában való részletes vizsgálatot. Tanácsi segítség és felügyelet, korábbi diáktársak ajándékai, az igényes lelkészi munkára felkészülés se­gédanyaga az öntevékeny és önigazgató diáktestület gondjaikra volt bízva. Úgy oldották meg saját gondjaikat, ahogy tudták. Könyvtárosként is ezért tanulságos vizsgálnunk, hogy saját ta­pasztalása és elgondolása alapján Jánki Péter miként oldotta meg a katalogizálást. ... Renovanda, curanda procurandum ... Az érettkorú bibliothecarius férfiú 1737. szeptember 9-én foglalkozott első ízben olyan könyvtári munkával, amelynek írásos nyomát ismerjük. Guthi András füredi prédikátor könyv­hagyatékának átvételét írja be a kőnyvtáblákra, és összegző jegyzéket is készít az 1706-ban kezdett könyvjegyzék és elszámolási napló még épp üresen maradt két lapjára. 1 libben az. összeállításban bukkanunk működésének igen jellemző sajátosságára, amit így eladdig nem is­merünk, noha szórványosan szokása volt már két évtizede a tisztségében megelőzők közül né­melyiknek. Minden fontosabb kötetről följegyzi, hogy milyen az állapota. Működésekor elkezdette egy még beíratlan napló használatát is, 1 amelybe az adományo­zók neve került eleinte, de csupán a [177 r] levélen, mert másra volt fönntartva az eleje. Ezt már íródeákjával végeztette. Béllyci Sámuel tehát erre a lapra így kezdte a beírást: „Haec Pars hujus AIbi relicta est pro Obsetvatione Nominum Benefactomm, ab Anno 1737. In quorum Catalogum refertur imprimis Clarissimis ac Doctissimis Andreas Guthi, Minis­ter P.t. Hcclac Fürediensis, in Anno specificato in Dno defunctus, Qui ex candido erga Scho­lam Debrecz.ini ecu alteram Matrem affectu, Tcstamcntalitcr legavit scqucntcs." - A felsorolás végén ott az elismervény a könyvtáros maga kezével: „Summa cum gratiamm actione recepit et resignauit BThecae Petrus Jánki p.t. HThecarius seil. 9. 7bris Ao 1737." Béllyci az átmásoláskor szintén nem hagyta cl a kötetek állapotát jelző meghatározást: bo­nus, integer, novus, novissimi, fere növi, tritus, semitritus, tritissima, laceratus, caret initio et fine, possibilis, sine comp:, mediocris comparaonis, tab: papyr:, comp: papyrus, stb. A későbbi könyv­tárosok majd az angol és francia bőrkötést, és a hártyakötést jelzik inkább, ha ilyesmire figyel­nek. Nem bizonyos, hogy csupán Jánki eltérő vélekedése miatt olyan természetes része ez a jegyzékcicsnek. A tanácsi gondviseléshez a köttetés is hozzátartozott. Hgy példát ismerünk is erre a Jánki működése idejéről, úgyszintén Béllyci vonásaival, a [179 r] levélen: „Libri, quos Amplissimus Sena tus Libera Regiaque Civitatis Debrecen, ex singulari suo af­fectu per compactores renovari jussit, hoc ordine sequentur. " 16 Bakóczi János adattári gyűjteménye, Tiszántúli Református egyházkerületi Levéltár. II. 28. - Vö. még a 3-5, és 11. jegyzetben elmondottakat. 17 Jelzete R71/5a Kiadva: Partiumi könyvesházak 1623-1730. Bp - Szeged 1988. 152-192. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 14.) 18 Jelzete R 71/8 314

Next

/
Thumbnails
Contents