A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

Továbbkutatás közben azonban kiderült, hogy a Debrecenhez közeli helységekben lelkészkedő Jánki Péter nyolcvanötödik évében halhatott meg, így 1698/1699-ben születhetett. Tanulással pedig eltöltött csaknem egy évtizedet, míg aztán 1737 őszétől könyvtárosként kezdett működni, s a következő esztendőben seniori hivatalt viselve, elindult Németalföldre peregrinusként. Ekkor már negyvenedik évét taposta. 1735-ben pubUcas praeceptor in classe etymologist aram tisztségben működött, tehát nem vélhetjük, hogy hanyag és rossz diák lett volna. Arról nem maradt forrás, hogy vidéki rektorság, betegség vagy más ok miatt töltött diákként olyan hosszú időt. Rendes körülmények között már 1737 táján vagy lelkészi álláshoz juthatott volna, vagy már vissza is tért volna tanulmányútjáról. A század viszontagságai között, éppen Maróthi György tanítványai körében nem is egy-két hasonlóan előrehaladott korú diákunk volt, s a külföldre indulók általában több évvel voltak öregebbek küldöldi diáktársaiknál. Jánki Péter tehát egy évtizeddel azután lett senior, hogy beiratkozott a tógátusok sorába 1728. április 25-én, csaknem harminc esztendősen. 1738. július 2-tól 1739. március 10-ig viselte a seniori hivatalt. A következő év Utrecht egyetemén találja. Néhány hét, gyakran két hónapig tartó utazás után telepedett le a diákok többsége tanulmányai színhelyén. Jánki nem hagyott maga után naplót és levelezést, hogy a részleteket ismernénk. Nagyjából egy év múlva jelent meg nyomtatásban értekezése, amelyet nyilvános vitatkozások előztek meg. Az egyetemi tanulmányok végzése közben, nyilvános vitatkozásra és írott értekezésre készülve általában fél év vagy még hosszabb idő volt szükséges arra, hogy a nyomtatott értekezés is elhagyja a sajtót. Ma a könyvtár állományában két példány található belőle. Teljes címe a következő: DISPUTATIO / THEOLOGICO-PPIILOLOGICA / DE VASCULO MANNAE / EJUSQUE MYSTERIO. QUAM / DIVINO NUMINE ANNUENTE / SUB PRAESIDIO / Plurimum Venerandi ac Celeberrimi Viri / DAVIDTS MILLII, / S.S. Theol. Doctoris, ejusdemque Facultatis, ut & / Antiquitatum Judaicarum, & Linguarum Ori- / entalium in 111. Academia Trajectina / Professoris Ordinarii, / Publico examini constituit / PETRUS JANKI, Hangaras, / AUCTOR. I Ad diem I. Janii Horis L.Q.S. I [nyomdászjelvény] / TRAJECTI AD RHENUM, I [finom lénia] / Apud ALEXANDRUM VAN MEGEN, / ACADEMIAE TYPOGRAPHUM. MDCXL. - 4-edrét A-E, G 1 + 1 = [3], 46, [4] pag. Értekezésének már címe utal rá, s az ajánlás megismétli, hogy itt nem a tanár tudományos véleményének betanulásáról és előadásáról van szó, hanem tanári vezetéssel megalkotott, önálló munkáról, valóban szakértekezésről.

6 A jelölt a nyelvészeti igényességgel és jártassággal kidolgozott tételt 50 szakaszra tagolja, amelyben sűrűn következnek a héber és görög idézetek mellett az arab és szir szavak is. A témához illően hivatkozik Abarbanel, Aben Ezra, Azariah, Bechai, Levi ben Gerson, Onkelos, Maimuni, Ramban, Rasi - és természetesen Josephus adataira, a Talmudból a Yoma egy helyére. Ebből nem arra kell következtetnünk, hogy igen kiterjedt ismeretei voltak, mert ezek az adatok hozzáférhetők azok műveiben, akiket ebben a korban a felsőbb tanulmányaikkal eredményesen megbirkózó fiatal lelkészek általában használtak. Közülük hivatkozik a Maróthi oktatásának vezérfonalául használatos Bos, aztán Bochart, Buxtorf, Carpzow, Conring, Cunaeus, Drusius, Deyling, Gusset, van der Hardt, 5. Weszprémi István révén ezt már szinte életében számontartották, vö. Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Tornus IV. (Viennae, 1787.) 137. Azóta a névsort többször közölték, pl. Birtha József =DPL 1901.753. 6. Herepei János ugyan nem fogadja el Zoványi túlzó vélekedését (vö. Adattár ... III. 376-377.), de hajlik rá, hogy az akadémiai vitaértekezésekben kevés eredetit lásson. Altalánosságban nem lehet eldöntöttnek tekintenünk a kérdést, de az auctor megjelölés mindenkor több egyéni látást és munkálkodást jelöl, mint a respondens vagy defendens; természetesen az illető professzor és a helyi akadémiai hagyományok értelmében kellene minden fontosabb munkával kapcsolatban elvégeznünk az összefüggések forráskritikai feltárását, amely többnyire teljesen hiányzik. 311