A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Juhász Lajos–Szendrei László: Madárvilág a Halápi tározón

Eu: Európai K: Kozmopolita ET: Európai — Turkesztáni Ó: Óvilági TM: Turkesztáni — Mediterrán Tj: Tarkózkodás jellege F: Gyakori rendszeres fészkelő f: Rendszeresen kis számban fészkelő Rf: Ritka fészkelő Tp: Táplálkozó V: Vonuló, kóborló RV: : Ritka vonuló Habitat 1) Füves szegélyzóna 2) Nádas — gyékényes 3) Úszó, lebegő és gyökerező hínáros 4) Nyílt víz 5) Fás szegélyzóna 6) Emberi település környéke (tanyák). Adalékok a területen megismert madárfajok faunisztikai viszonyaihoz Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) Tavaszi vonuláskor jelenik meg a tározó vizein és egy hónapig is a területen tartózkodik. A 3—4 párból álló állományuk azonban nem teszi lehetővé fészkelőtelep kialakulását. Vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena) Örvendetes, hogy bár a legritkább vöcsökfaj (Haraszthy L., 1984) az országban, a tározón mégis viszonylag magas az egyedszáma. 3—4 pár fészkel a hínárral benőtt részeken. Nyár közepétől rendszeresen láthatjuk kicsinyeit vezető felnőtt madarakat. Igen korán érkezik meg téli szállásáról. Leghamarabb 1989. III. 17-én észleltük. Nagy kócsag (Egretta alba) Nyárvégi, ősz eleji időszakban jelenik meg a tározón több példányban is, ha a vízszint kedvező számára. A mederben található elszáradt fák pihenő fészkelő helyet jelentenek számukra. Átlagban 1—2 hetet töltenek a területen. Kiugró volt ilyen tekintetben az 1990-es esztendő, mikor egy 15 példányból álló csapat több mint egy hónapig tartózkodott a tározón. Ez a drasztikus vízszintcsökkenés következtében kialakuló kedvező táplálkozási feltétellel magyarázható. Kis kócsag (Egretta garzetta) őszi vonuláskor lehet számolni jelenlétével. A vízállás számára is meghatározó. 1988 szeptemberében regisztráltunk 6 példányt a tó É-i részén táplálkozás közben. 28