A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Színháztörténet–fotótörténte. Debreceni színészfotók 1865–1944 között

Szép válogatást őriz a csoportképekből Tímár IIa albuma (a művésznő halála előtt, 91 évesen sokat segített munkámban!). Látni Őt Antók Ferenc, Szigeti Jenő, Renek Béla, Tamás Benő, Károlyi Vilmos, Halasyné, Kolbay Ildikó, Szabó Gyula társaságában, az Asszonykám című darabban (Ruzicska műterme). Az album életrajzi jegyzeteket és sztárfotóit is tartalmazza. A felvételek egyrésze szegedi, miskolci, budapesti, kecskeméti, temesvári, kaposvári stb. Szép válogatást látni debreceni fotósok felvételeiből is. így látni őt a "Bob herceg" (1922), Szép Heléna (1925) szerepében, Kolbay Ildikóval (Éva, 1924), Koldusdiák (1924), Asszonykám (1925), Mersz-e Mary? (1926), Legkisebbik Horváth lány (1927), Akácfavirág (1927, Tamás Benővel), Aranyhattyú (1931), Csárdás (1935) szerepeiben a Ruzicska műterem (Keller Árpád) felvételein. Berzéki örökítette meg a Nápolyi kaland-ban (Dannis Győző, Kormos Ferenc társaságában), az Őfelsége frakkjá-ban (1935, Putnik Bálinttal). A korabeli országos lapok mellett (több címlap fotója a Színházi Élet-ben) a debreceni napilapok is gyakran közölték arcképeit és jelenetfotóit, a róla szóló cikkek mellett. Azért érdekesek és felbecsülhetetlen értékűek ezek a családi albumban, a színésznők otthonában őrzött és megmaradt fotók, mert gyakran egyedül, egy-egy példányban reprezentálják a fényképészek működését. Sajnos, a debreceni műtermek, üzletek jórésze elpusztult, kiégett 1944 őszén, telén, tehát nemhogy a reprezentatív kirakatportrék, de még a negatívok sem maradtak fenn. Elpusztultak a főutcán lévő házak, bennük Szipál Márton Károly, Berzéki Sándor, Burg József műterme, Tőkés Ilona egyházpalota-beli üzlete. Épp ezért a legnehezebb volt az 1930-40-es évekből színészfotókat gyűjteni. A színházban ugyan maradtak meg fényképek, de az archívum beázása miatt ott is épp az 1953 előtti fotók mentek tönkre. így csak a családok segítségére támaszkodhattunk, s épp ezért a kiállításnak ez a része esetleges. A már említett Szombathelyi Gyula-féle ajándékon túl Kardoss Géza leánya, Edith Bruckner küldött haza muzeumunknak pár értékes fotómásolatot, amely a 20-as évekből villant fel egy-egy jelenetet. Egyszerűbb dolgunk volt az 1865-1920 közti időszakot illetően. A Gondy-Egey albumokon kívül, amelyeket 1923-ban vásárolt meg a múzeum, rendelkezésre állt több vizit- és cabinetkép, amelyet debreceni családok ajándékoztak a múzeumnak 1902-től folyamatosan. Tekintélyes kollekció került a múzeumba 1935-ben, amikor Székely Imre szerkesztő adta át a neki dedikált mintegy ötven cabinet fotót. Ebben az anyagban több Goszlcth, Strelisky Lipót, Erdélyi Mór, Uher Ödön, Kossak-készítette fénykép mellett találni a katalógusban részletesen ismertetett Knebel Jenő, Letzter József, Balkányi Antal-féle sztárfotókat. Később pár darab színészfotó került be a különböző gyűjteményekbe, majd, az 1987-es Fotótörténet-családtörténet című kiállítás előkészítése során egész kis együttes dr. Czcllár Katalin ajándékaként. Ez az együttes, éppúgy, mint az 1898 évi jubileumi kiállítás anyaga, azt reprezentálta, hogy a debreceni nagy családok emlékalbumainak dédelgetett darabjai voltak a sztárfotók. Előbb vizitképeket, majd cabinetképeket szereztek meg a családok kedvenceikről, később a kirakatkiállításokból vásároltak, rendeltek meg nagyobbméretű sztárfotókat. Több család őrizte Gondy Károly fényképlitográfiáját Blaha Lujzáról, s azt bekereteztette, a fogadó szobában tartolta. Még többen vásárolták meg Marastoni kőrajzát, a debreceni társulat csoportképét. Sztárkultusz tehát mindig volt, csak azt különböző módon használták ki a festők, majd fényképészek. A finom, rangos kivitelű fényképek után megjelentek az egyre nagyobb példányszámban sokszorosított s egyre igénytelenebb kivitelű képeslapok, poszterek, újságok. A közönséget maga az ábrázolt sztár izgatta és egyre kevésbé törődött a közvetítő fotó, reprodukció minőségével. így jutottunk el a mai felfokozott sztárkultuszig, amiben a filmnek, a video-klippnck van nagy szerepe, s kevésbé jelentős a fénykép. 297