A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Színháztörténet–fotótörténte. Debreceni színészfotók 1865–1944 között

A századfordulón egyre több írás, önálló könyv, folyóirat foglalkozott a debreceni színészettel, s ezek egyrésze sztárfotókat is közölt. Mándoky Béla 1891-ben és 1892-ben adta ki emlékezését, amelyben megrajzolta kollégái, pályatársai: így Rónai, Együd, Zöldy, Philippovics, s a kevésbé ismert Hubainé Hirschlinger Mari, Szentkuti Mihály, Komáromy Lajos és mások portréját. A két könyvecskét Klösz György fotói illusztrálják.

13 A tízes években Szathmáry Zoltán hírlapíró- és drámaíró foglalkozott színháztörténettel. Könyve ugyan illusztráció nélkül jelent meg, de az 1912-1915 közt kiadott Debreceni Szemle című hetilapja bőven tartalmazott színháztörténeti írásokat és címlapfotókat.

14 A Debreceni Szemle három évfolyama több ízben közölt portrét Zilahyné Singhoffer Vilmáról, Bányai Irén naíváról, Falussy István énekművészről, Bérezi Ernőről, Deésy Alfrédról, Borbély Liliről, Halasy Mariskáról, Fenyvesi Olgáról, Pap Tusiról, Kállay Lujzáról és Zilahy Gyula, Mezey Béla igazgatókról. A portréfotókat Letzter József készítette, aki Szathmáryhoz hasonlóan a színház igazi szerelmese volt. Letzter József Piac utcai fényképész szalonja igazi művészeti bemutatóhely (gazdagon rendezett kirakat-kiállításokkal) és központ volt. Ide jártak az írók, költők, színészele, s Letzten barátság fűzte Zilahy Gyula színigazgatóhoz. Amikor a Debreceni Újság támadást intézett a színtársulat ellen, Letzter azzal a lovagias gesztussal próbálta megvédeni a színházat, hogy ellenlapot indított Debreceni Nagy Újság címmel, s többek között Tóth Árpádot is alkalmazta. A vállalkozásra ráment teljes vagyona és fényképészeti műterme. Ő készítette azt a nagyméretű montázst, amely a Színháztörténeti Múzeum "A színház, a fénykép" kiállításán szerepelt, és amely az "Ocskay brigadéros" debreceni szereplőiből áll (1905). Nála olyan színészfotók készültek 1903-14 között, amelyek több szerepben mutatták be Singhoffer Vilma operaénekest, Rózsa Lilit, Hahnel Arankát, Felhő Rózsit, civilképben Lukács Juliskát, Menszáros Margitot, Püspöki Rózsit. E színészképek jórészét Székely Imrének, a Debreceni Reggeli Újság szerkesztőjének dedikálták a színésznők, mielőtt Pestre szerződtek. Felhő Rózsi vérbeli szubrettként állt Letzter fényképezőgépe elé, Hahnel Aranka öntudatos, túl kacér Kaméliás hölgy-ként, Rózsa Lili pedig szende szépségével, Kukorica Jancsi, illetve János vitéz kosztümjében. E fotókból nemcsak a szerkesztőknek, kritikusoknak, de a közönségnek is juttattak a színésznők vagy a fényképészek. Ekkor lett igazán sikk a dedikált fénykép. Ekkor kezdődött - a közönség növekvő igényére - az igazi tömegtermelés, a sztárfotók készítése. Debrecenben nagy szerepet játszott Balkányi Antal (1881-1958) aki előbb Romániában, majd Németországban képezte magát. Hamburgban filmgyárban dolgozott, itt ismerte meg a mozisztárokat népszerűsítő képeslap gyártást. Míg korai színészképei igényes, szép munkák voltak (Menszáros Margitról, Bányai Irénről), 1910 utáni portréi nyomdai sokszorosítással, százszámra készültek Bérezi Ernőről, Rónai Imréről, Szentgyörgyi Mártáról, a közönség kedvenceiről. Letzter műtermét Kozmann és Társa vette át 1914-ben. Az ő fényes kirakatában éppúgy szerepeltek színészfotók, mint Gábor János, az Elite Fényirda, vagy Perczel Miklós szerény műtermében. Dolgozott a Színházi Figaró-nak és országos lapoknak is. Letzter, Balkányi kortársa volt Némethi József, aki Debrecen mellett Szatmaron és Máramaroson tartott fenn műtermet. Szecessziós hátoldalú kabinetképeken örökítette meg Komjáthynét és Krémemé, Püspöki Rózsi, Székely Imre csoportképét. Van egy sorozat fotója, amely egykori színházigazgatók egykori fényképeinek másolata a századelőn. Doctor és Kozmata eredetije után készítette Feleky Miklós és Gócs Ede arcképét, Strelisky után Szákfy Jó13. Mándoky Béla: Emléklapok. Apró történetek, rajzok, adomák a magyar vidéki színészet életéből 1860-1891 -ig (Debrecen, 1891) Arcképek: Rónairól, Egyiidről, Hubaynéról, Zöklyről, Szabó Józsefről, Hetényi Lauráról, Bodorffi Henrikről, Dózsa Józsefről, Prielle Lilláról. Philippovicsról. Uő: Színész világ. (Debrecen, 1892.) 14. Debreceni Szemle 1912-1915 Repertórium (Debrecen, KITE Könyvtára, 1985). Összeállította: dr. Berényiné Varga Ibolya. Ebben a kötetben valamennyi színészfotó mutatója szerepel. 285