A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Színháztörténet–fotótörténte. Debreceni színészfotók 1865–1944 között

A színészek civil képei a kor divatjára, mi több, életérzésére utalnak. Az 1870 előtti felvételek, különösen az 1860-67 közti ősfotók nemzeti viseletben (atillában, csizmában, mentében) ábrázolják a férfiakat, így a fiatal Temesváry Lajost, Vízvári Gyulát, Fektér Ferencet, Ódry Lehelt, Szerdahelyi Kálmánt, Reszler István igazgatót, Szana Tamás színikritikust. A nők némelyike fekete ruhát, vagy ünnepi, magyar ruhát hord (Prille Kornélia, Szabó-Szákfy Amália, Egedy Mária). Később a kosztümök egyre párizsiasabbak, s mellőzik a nemzeti vonásokat. Gondy-Egey színészfotóinak némelyike nem a vászondíszletet, hanem a műtermet, illetve annak szalonját, váró szobáját mutatja be nagytotálban. Különösen érdekes Nyilvai Irma egészalakos portréja, amely Gondy-Egey művészien berendezett szalonjában, zsánerszobrok között ábrázolja a népszerű prózai színészt. 1870 decemberére készült el Marastoni József kőrajza, amely a színház társulatát ábrázolja 1870-ben. Úgy tűnik, Marastoni Gondy-Egey (egy-két esetben Klösz György) fényképei után készítette a 24 arcmást: Szakáll Rózát, Tannert, Tannerné Szabó Rózát, Blaha Lujzát, Mándoky Bélát, feleségét Morzsái Emmát, Foltényi Vilmost, Foltényiné Amáliát, Zöldy Miklóst, feleségét Júliát, Dalnoki Bénit, feleségét Konti Fánit, Dózsa Józsefet, Rónai Gyulát, Gerecs Jánost, Dalfi Lőrincet, Bercsényi Bélát és feleségét Takács Emesét, Szabó Józsefet és Szomolnoki Erzsit ábrázolva. Ha nem is ilyen mértékben, de más debreceni fényképészek is készítettek sztárfotókat Gondyékkal versenyezve. így a Letzter Testvérek (Krccsányi Saroltáról, Berzsenyi Júliáról), Papp Albert (Sugár Arankáról), Varságh János, Lovag Chylinski." Knebel Jenő (1865-1935) színházhoz közeli, Kossuth utcai műtermében készült Komjáthy Jenő és felesége, Závodszky Teréz arcmása, Margó Zelma portréja, valamint az ifjú Rózsahegyi Kálmáné, amelyet 1896. április 28-án dedikált egy színésztársának. A debreceni művészek magukkal hozták előző állomáshelyeiken készített fényképeiket, s azt dedikálva adták át vagy küldték később Debrecenbe a szerkesztőknek, hírlapíróknak, hódolóiknak, így maradt meg debreceni családi albumokban és így került a múzeumba sok pesti, pozsonyi, nagyváradi, kolozsvári, aradi, pécsi fényképész sztárfotója. Molnár és Brodszky Szabó Szákfi Amáliát (1863), Veress Ferencz és Strelisky Dózsa Józsefet (1850, 1861,), Lojanck János Örley Flórát (1872), Alker Ede Egcdy Máriát, Zelcsny Károly Dalnoki Bénit, Goszlcth István az idős Vízváryt, Náday Pált, Latabár Kálmán, Zilahy Gyula, Lcszkay András igazgatókat, Erdélyi Mór Gyöngy Izsót, a miskolci Dunky Fivérek Csiky Lászlót, a kassai Podlcszny András Tiszay Dezsőt, a pozsonyi Kozics Ede Krccsányi Ignácot, az aradi Ravasz Imre Leszkayt, az aradi Weisz Hugó Felhő Rózsit fényképezte le, az utóbbit a "János vitéz" szerepében. I

Ionisch L. István (Arad, Szatmár) fényképe őrizte meg Szathmáry Zoltán szerkesztő, színműíró arcképét, I Ionisch, Bcrky Dezső és Knebel fényképezte le Sugár Arankát, Jelly Gyula, a híres riporterfotós Beliczay Böskét (1904). Lukács Juliska szívesen állt a fényképezőgép elé, bárhol is járt. Negyven fényképet őriz róla a Déri Múzeum, készítőik Goszlcth, Kossak József (Arad és Budapest), az Atelier Ilarisbazár, Uher Ödön, Rozgonyi Dezső, s Joanovics Testvérek (Kolozsvár), Mertens és Társa, Ilamcdli Gyula (Pécs). Különösen érdekes az "Ember tragédiája" Eva szerepében (Kossak), vagy a Népszínház-beli "Szép Darinka" egy jelenetében (Strelisky, 1894). Míg az utóbbin légies fiatal lányként áll előttünk két színésztársával, egzotikus délszláv ruhában, az Éva szerep érett és molett asszonyként mutatja be. Mai ízlésünktől távol áll ez a gömbölyded, Éden-kerti Éva.

12 A legszebb civil képet Kossak József készítette Lukács Juliskáról: 21 apró arcképből állította össze tablóját, úgy, hogy az ugyanazon felvétel variációból (arckép, mellkép) áll. 10. Ltsz. II. 1938/1 3. aésb. (egyik, felirattal, az Irodalmi Múzeumban). Mérete: 435x618 mm. Jelzés balra lent: Marastoni Jós. 1870. 11. Letzter Testx'érek: Berzsenyi Júlia, 1870=Magyar Színházi Intézet.: A. 1634/.OSZKA. 10846/1. 12. A cabinet- és souvenir fotók az Irodalmi Múzeum raktárában vannak. 284