A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Színháztörténet–fotótörténte. Debreceni színészfotók 1865–1944 között

(és Pesten Simonyi társa) Blaha Lujza portréjával mutatkozott be a debreceni közönségnek 1865-ben. Strelisky Lipót interieurben megjelenített portréját sokszorosította litográfiái úton.

6 A fotólitográfia nagyméretű, ovális kép, amely már formájával is, de főként beállításával a biedermeier művek modorát követi. A finoman színezett, festői beállítású ősfotó asztalka, könyv társaságában ábrázolja a szép, álmodozó alig 15 éves fiatalasszonyt, a debreceni közönség rajongva szeretett primadonnáját. A Pestről Debrecenbe költözött Gondy Egey Istvánnal (1828-1895) társult és 1865-ben nyitotta meg a Gondy-Egey fényirdát. 1865 novemberében - közvetlenül a színház avatása után - nagyméretű, terem díszítésére is alkalmas képet is árusítottak,

7 s már az első hónapokban minden színészt lefényképeztek. A cég Déri Múzeumban őrzött 32 albuma valóságos kincsestára a debreceni színészet 18651909 közötti korszakának.

8 Többszáz színészfotó nyersképe megtalálható az albumokban, míg debreceni családoktól múzeumba került legalább száz Gondy-Egey vizit-, illetve cabinet kép. Egész sor fotót látni, amely Blaha Lujza 1865-1870 közti debreceni működését reprezentálja, de 4-5 fénykép maradt meg Szabó-Szákfi Amáliáról, Törökné Szakáll Rózáról, Mándoky Béláról és feleségéről, a híres koloratúrszoprán énekesnőről, Morzsái Emmáról, Tanner Istvánról és feleségéről, Szabó Rózáról (a későbbi Erkel Sándornérói), Rónai Gyuláról, a híres tragikus színészről és feleségéről, Prielle Lilláról, Vízváry Gyula komikusról, Foltényiékról, Zöldyékről.

9 Két-három fénykép őrzi Örley Flóra, Együdné Máltás Emília, Bogyó Alajos, Eszéky Emma, Krecsányi Ignác és Sarolta, Fektér Ferenc, Temesváry Lajos ismert színészek és igazgatók arcmását. Egy-egy Gondy-Egey vizitfotó őrzi Ódry Lehel, Latabár Endre, Makó Lajos, Leszkai András arcképét, a kevésbé ismert Térey Antónia, Tollagi Adolf, Szomolnoki Erzsi, Daray Karol, Bacsó Lujza, Bély Róza, Ércziné, Egedy Mária, Horváth Károly, Gerecsné Melles Liszka, Farkas Irma, Nyilvay Irma, Miskovics Irma, Miklovits Gizella, Nidos Fáni, Mustó Gusztáv, Ferenczy Alajos portréját. Gondy-Egey divatos műtermét gyakran felkeresték az itt vendégszereplő, vagy ide látogató színészek is, így Prielle Kornélia és férje, Szerdahelyi Kálmán, a Latabár színészdinasztia tagjai. Különösen gazdag az 1898 év termése, amikor a 100 éves debreceni színjátszás üdvözlésére hazatért Újházi Ede, s lefényképeztette magát. Gondy-Egey megörökítette Küry Klárát, Márkus Emíliát, Blahánét (az ünnepségekről a fiatal debreceni újságíró, Ady Endre emlékezett meg több ízben, akinek arcmását Gondyék fotója őrzi). Gondy-Egey civil (gyakran családi) és kosztümös képek sorát készítette a debreceni színészekről. Megjelenítette Bogyó Alajost feleségével és Ilonka leányával (aki kiváló gyermekszínész volt), Együdéket, gyermekükkel. Kiemelkedő értékűek a szerepképek, amelyek úgy készültek, hogy a művész egy, vagy több szerepe kosztümjét bevitte a műterembe, s beállt a legjellemzőbb pózba, mintegy "termékeny pillanat"-ba sűrítette szerepét. így látni Tanner Istvánt és Bacsó Lujzát a Teli Vilmos-ban, Vízvárit a Kékszakállú herceg-ben, Bély Rózát a Bűvös vadász-ban, Bacsó Lujzát apród szerepben (Azucena-ként Kozmata ábrázolta, Kolozsvárott), Bogyó Alajost Hunyadi László szerepében, Szomolnoki Erzsit a Giselle balettben. Talán civil kép Daray Karol 1867 körül készült egészalakos képe, amely tükör által kettőzötten ábrázolja a kor ünnepelt színésznőjét. 6. Strelisky fényképe az Országos Széchenyi Könyvtárban található, Itsz: R.48/25. A fotolitográfia ceruzával, tussal, temperával átrajzolt, "egyénitett". Mérete: 462x360 mm. Itsz.: 11.2/1923. Jelzés jobbra lent: Gondy. 7. Hír a Hortobágy című lapban, 1865. nov. 12. 8. Az albumok let.száma I. 1923/151-152-153. 9. A színház történetére, az egyes művészek szerepeire, a műsorpolitikára vonatkozóan jó összefoglalás A debreceni színház története Szerk: Katona Ferenc (Debrecen, 1976). amely több mutatót és bibliográfiát tartalmaz, így eltekintünk az egyes művészekről szóló irodalom felsorolásától. Az ábrázoltak azonosításához fontos forrás a Színház Lexikon (Bp.l 934), amelyet Schöpflin Aladár szerkesztett. 283