A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

Ekkor már a Pest megyeiek sem nagyon bíztak abban, hogy önkéntes ajánlással összegyűlhet a monumentális emlékmű költsége. Ezért hamarosan új módszerrel kísérleteztek: az országgyűlés támogatását akarták megnyerni és országos, kötelező - vagyis a nemadózókra kiterjedő - ajánlással előteremteni a pénzt egy szerényebb méretű Mátyás-szoborhoz. Az ötlet talán nem is eredeti, valószínűleg Baranya megyéből származott. A baranyai rendek 1842-ben elhatározták, hogy a legközelebbi országgyűlésen indítványozzák egy, a mohácsi gyásztéren emelendő emlékmű országos költségen való felállítását.

58 Ferenczy neve ekkor még nem merült fel - legalábbis a nyilvánosság előtt nem -, de 1844 márciusában már érdeklődtek nála, majd augusztusban a mohácsiak és az akcióhoz csatlakozó Tolna megye őt kérték fel tervkészítésre. Végül is ez az elképzelés nem jutott el a diétára, ott nem tárgyaltak róla. Felbukkanása viszont azt jelzi, hogy lassanként gyökeret vert a nemzeti kultuszhelyek gondolata. Nem véletlen, hogy ez idő tájt, 1843-ban jelent meg Széchenyi István könyve az Üdvleldé-ről, a nemzeti temetőről és ugyancsak ebben az évben látott napvilágot a kormányhivatalnok Mednyánszky Alajos báró Pantheon-tervezete is.

60 Nincs kizárva, hogy a baranyai kezdeményezés adta az eszmét a Mátyás-emlék társaságnak, hogy a szobor veszendőben levő ügyét az országgyűlés segítségével mentsék meg. A javaslattal csak a diéta utolsó szakaszában, 1844 októberében álltak elő, és nagyon taktikusan az országház építésének tervével kapcsolták össze. Az országgyűlés már a megnyitás után, 1843 szeptemberében úgy döntött, hogy a Pesten felépítendő országház előkészítő munkálatainak kidolgozására egy országos választmányt küld ki.

6 A választmány azonban csak 1844 márciusában kezdte el munkáját. 2 A bizottság az épület és az azt övező sétaliget (park) megtervezésére pályázatot írt ki, s a hirdetést a Pesti Hírlap június 23-ai számában, valamint más újságokban közölte."

3 A Mátyás-emlékről mindeddig említés sem történt. A szobor ügyét tulajdonképpen Zsedényi F.dc, Szcpes megye kormánypárti követe idézte emlékezetbe. Az 1844. július 26-ai országos ülés előtt az alsótábla tanácskozó termében elhelyeztette Alexy Károly Ede szepességi származású, Bécsben tanult művész Mátyás királyról készült kis minta-szobrát. Majd amikor a követek összegyűltek, pártfogásukba ajánlotta Alexyt. A mintát innen a pesti műkiállításra vitték, Pozsonyban csak aznap volt látható.

6

"

1 Bár Zsedényi nem mondta ki nyíltan, a szándéka világos volt: a Fcrenczy-féle, az ellenzék egy része által szorgalmazott Mátyás-szobor helyett erre a romantikus stílusban megformált, de gyengécske műre, illetve szerény képességű alkotójára akarta a rendek figyelmét ráirányítani.

6 Ferenczy István is éppen ekkoriban indította cl külön akcióját: maga próbált meg eljárni segélyért a királynál és az országgyűlésen. Már ez év áprilisában megpendítette egyik levelé58. A végzést a Hasznos Mulatságok 1842. évi I. félévi 44. száma közölte; ki. Meiler S. im. 322., 324. old. 59. Ferenczy I. im. 347. és 352. old. Csak az 1844. augusztusi felkérést említi Meiler S. im. 324. old. 60. E két utóbbiról Id. Sinkó K. im. 188. old. 61. Pesti Hírlap, 1843. szept. 21. 642. old. 62. Pesti Hírlap, 1844. mára 14. 176. old. 63. Pesti Hírlap, 1844. jún. 23. 427. old. - Az országház építésére vonatkozó terv és a pályázat történetét ismerteti Vámos Ferenc: Az első pesti Országháza tervezésének előkészületei (1835-44). = Művészettörténeti Értesítő, 1963. 38-46. old. - Borbíró Virgil (Az építészet. = Magyar művelődéstörténet. 5. köt. Az új Magyarország. Bp. 1942. 576. old.) helytelenül 1847-re datálja a pályázatot. 64. Pesti Hírlap, 1844. aug. 1. 522. old. 65. Alexy Károly (1823-1880) egy sorozatot kívánt készíteni híres hadvezérekről: ennek egyik darabja lett volna a Mátyás-szobor. Erről és munkásságáról ld. ZádorA. im. 357. old.; Kovalovszky M. im. 42. old. Sinkó Katalin szerint (im. 188. old.) Alexy az egész sorozatot (azaz annak mintáit) bemutatta Pozsonyban; erről azonban a korabeli tudósítások nem írnak. 274