A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

Az ellenérveket Szentkirályi Móric, az indítványozó Pest megye követe cáfolta. Legelébb is kijelentette: küldői nem alamizsnát akarnak adni (itt Beöthy szavaira célzott, kissé eltorzítva azokat), erre Ferenczy rá sem szorult, "hanem Megyéje Horváth [!] István példájára, ki egy munkát sem adott ki, a' kitűnő talentumokat pártolni kívánta, ezen módtól várván legtöbbet a' nemzeti kimívelődésre." Majd azt mondotta: "nem is lát ő valami rosszabbat és károsabbat a' nemzeti mívelődésre, mint annak felhozását mennyivel vagyon még Hazánk hátra, és hogy elébb a' szükségesekről, azután a' szépekről kellessék gondoskodni, mert ha ezt kelletet [!] volna tartani, akkoron még magyar színház sem volna, mert előbb szükségesekről kellett volna gondoskodni, nem pedig a' mulatságról." Befejezésül még egyszer hangsúlyozta: Ferenczy István nem szorult kegyelemkenyérre; megyéje azt szerette volna elérni, hogy "Ferenczy Hazánkat a' szobrászatban Európával esmértesse meg..." Vagyis a Pest megyeiek rejtett - és kétségkívül nagyratörő - szándéka az volt, hogy Ferenczy István révén Magyarország a képzőművészetben az európai élvonalba emelkedjen. Beöthy és Szentkirályi hozzászólásában voltaképpen kétféle liberális szemlélet ütközött össze. Az előbbi úgy vélte: a művészet szabad pálya, kinek-kinek magának kell kivívnia, kiharcolnia a sikert, a megélhetést, a közönség rokonszenvét. Az utóbbi szerint viszont nem elég a társadalmi érdeklődés, az egyesek támogatása, megrendelése, állami - azaz ekkor: országgyűlési, nemzeti - segítség is kell. Ezután Szerencsy István személynök tett három, részben formai, részben tartalmi ellenvetést: az üzenetben nem kegydíjról, hanem jutalmazásról van szó, és ez csak illő lehet; ugyanakkor a szobrász érdemei még nem olyan nagyok, hogy azt országosan kijelentsék; Horvát István példája nem jó, mert ő valódi felügyelője a Széchenyi Országos Könyvtárnak, s tudományos érdemei mellett ezt is figyelembe vették.

30 Beöthy Ödön (Bihar megye) másodszor is szót kért; úgy érezte, válaszolnia kell Szentkirályinak. F.zúttal ő sem állta meg, hogy Ferenczy István munkásságának értékéről ne nyilatkozzon. A személynökhöz hasonlóan vélekedett: "Ferenczyt nem látja a' művészetnek azon fokozatán, hogy érdemeit a' Nemzet megösmérje, 's azokat jutalmazza." Ezzel kapcsolatos általános megjegyzése elvi jelentőségű: "Alig lehet szebb jutalom annál, mellyet az összes Törvényhozás ád, nem kelletik azt kérni, nem kelletik azért sóvárogni, adja azt a' méltánylás." Bcöthynck ezek a szavai máig ható érvénnyel fogalmazzák meg - igaz, kissé homályosan -, hogy esztétikai kérdésekben, az érdemek megítélésében a politikai hatalom nem mértékadó; a politikai döntés, pártolás még nem jelenti, hogy az illető alkotás önmagában is értékkel bír; az igazi döntőbíró - ha jól értelmezzük sorait - a közvélemény, a közönség. Nevezetesen, a konkrét példánál maradva: Ferenczy István attól nem lesz nagyobb, jobb művész, ha az országgyűlés deklarálja, hogy jeles alkotó. Roppant érdekes az az észrevétele is, ahol az alkotó és az előadó művészetet állítja szembe - és önkéntelenül rangsorba is - a társadalmi hasznosság szempontjából. A színházat ő nem csupán mulatságnak tartja - fordult Szentkirályi felé -, sokkal inkább erkölcsi iskolának, vagyis az erkölcsi nevelés eszközének, s mint ilyen "nem csak szükséges, hanem legszükségesebb." Ugyanezt a hatást a képzőművészetektől nem várta, azokat csak a puszta gyönyörködtetés funkciójával ruházta fel.

31 A vita végén a többség mégiscsak - 17 megye ellenében -jóváhagyta az üzenetet.

32 A főrendek még aznap tárgyalták. Hajlottak volna a kérés teljesítésére, de a nádor hozzászólása nyomán elvetették azt. Az elsőként szóló Desscwffy Aurél gróf mellőzte Ferenczy István érdemeinek feszegetését, ezt nem tekintette a felügyelői állásnál lényegi kérdésnek. Neki másféle aggálya volt, az objektív feltétel hiányára utalt: kétséges, hogy a Nemzeti Múzeum 29. OgyJkv 1839-40.79. old. 30. Uo. 79. old. 31. Uo. 79. old. 32. Uo. 79. old. - A vita egésze: uo. 78-79. old. 270