A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Mezőtúri kerámia a Déri Múzeumban

húzott vízszintes vonalak alkotják, alul vízszintes vonalazással. Száján függőleges csíkozás. (25. kép) Különleges kancsóforma volt a miska, amely a középtiszai központok jellegzetes terméke volt. A kultikus funkcióval rendelkező kancsók az alföldi központokban, így Mezőtúron is készültek.

58 A széles aljú kancsó oldala fokozatosan szűkül, a nyakrésze behúzott, amelyen egy plasztikus emberfej ül. Az edény testén domborúan mintázott gombok sorakoznak három függőleges sorban, közöttük fehérrel jelzett sújtásdísz. A fej világos színű, az arc sematikusan mintázott.

59 A következő két miska alakra hasonló egymáshoz. A viszonylag széles fenekű, nyomott testű edények oldala enyhe öblösödés után egyenesen hajlik a nyakhoz, amelyen aránytalanul széles fej ül, tetején erősen stilizált csákóval. Az arcon a szemek, a szemöldök, orr és bajusz plasztikusan mintázott. A test díszítése domborműves és festett. Elől domború plasztikus gombok és sújtások utalnak ezen edénytípus menteszárnyaira. A középen elhelyezkedő keretbe foglalt gombolás mellett két oldalt úgyszintén domború gombok díszlenek. A két rész közötti üres sávot kékkel, vörössel és zölddel festett virágok töltik ki. Bár a mi példányunk jelzetlen, olyan nagyfokú hasonlóságot árul egy bizonyosan K. Nagy Gábor által készített miskával, hogy bátran tarthatjuk ugyancsak az ő munkájának.

60 (26. kép) A másik miskakancsó hasonló alakú, dísztésében azonban némileg különbözik az előbbitől. Megtaláljuk rajta a domború gombokat, sújtásokat, viszont az elfolyt ecsetes díszítéséről hiányzik az előbbinél látható kék szín, csak vörössel és zölddel készült. Hosszú karcolt felirat díszíti, amely hátul a fül mellett helyezkedik el.

61 (27. kép) Utolsóként ismertetjük a legnagyobb méretű miskát, amelynek díszítését már csak festéssel alakította ki mestere. A domború gombokat és sújtásokat itt már sötétbarna írókázás pótolja, közöttük függőleges hullámindán nagyfejű virágok ülnek. Az edény nyaka széles, a testhez viszonyítva a fej lapított.

62 (28. kép) Hasonlóan különleges kancsó volt az ún. csalikancsó. A Déri Múzeum egy valószínűsíthető mezőtúri csalikancsót őriz. A formás edény nagy mesterségbeli tudást árul el. A széphajlású öblösödés után a széles nyak teljes egészében igen finom művű metéléssel áttört. Színezését folyatott máz adja a világos és a barna finom összhatásában. 63 (29. kép) Az ivóedények közé tartozó kupa keskeny, henger alakú. A mezőtúri edények közül idesorolható darab dudi színű, egy fülű, kihajló szájperemmel. Díszítése a jellegzetes mezőtúri koszorú minta.

61 Különleges edényforma a kulacs, amelyből ugyancsak nagyobb számban maradtak fenn mezőtúri termékek. A Déri Múzeumban 6 mezőtúri kulacsot tartunk nyilván. Közülük évszám 57. Leltári szám V. 69. 56. 1. mag. 24,7 cm. Kancsókat lásd Kresz Mária 1978. 17. 20. Domanovszky György 1942. 9., Szabó László 1983.4. 11. kép, István Erzsébet 1985. 178. kép, Füvessy Anikó 1987. 575. kép. 58. Kresz Mária 1971. 5-32. antropomorf edényekről. 59. Leltári szám DGy. 148. mag. 24 cm. Közölte Fél Edit - Hofer Tamás 1981. 406. kép. 60. Leltári száma V. 75. 147. 1. Pár darabja DGy. 226. mag. 27 cm., amely alapján készítőjét meghatároztuk, Kresz Mária 1991. 140. kép. 61. Leltári száma V. 1933. 50. mag. 28 cm. Felirata: Én K. Nagy Gábor készítetem észt a mihókot B. Tóth Sándor számára túron 1872-be május 1 napján. Hasonlót közöl Domanovszky György 1942. 7. kép, akkor még debreceni készítményként tartotta, majd Kresz Mária 1978. 14., legutóbb Kresz Mária 1991. 140. kép. 62. Leltári szám DGy. 197. mag. 28,3 cm. 63. Leltári szám DGy. 126. mag. 20,5 cm. Csalikancsó még Kresz Mária 1978. 9. kép. 64. Leltári száma Sz. 1908. 565. mag. 11 cm. 245