A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Juhász Lajos–Szendrei László: Madárvilág a Halápi tározón

14. kép A kék cinege téli aszpektusban a nádasokban táplálkozik (sz.: Dr. Juhász Lajos) erős párolgás miatt szinte teljesen eltűnt. Az összefüggő vízfelület kisebb foltokra tagolódott, majd ezek napról napra zsugorodtak. A kezdeti vízszintcsökkenés és a mederben kialakuló szárazulatok igen kedvező madártani változásokat indítottak el. Gázlók és apró parti madarak váltak tagjaivá az ideiglenes vonuló madárközösségnek. A megmaradt kisebb tócsákban a reménytelen helyzetbe került halak kiváló táplálkozási lehetőséget nyújtottak a gémféléknek. Ebben az időszakban 10—15 nagykócsag, 25—30 szürkegém rendszeres előfordulását regisztráltuk. A víz besűrűsödésével együtt járó fito- és Zooplankton felszaporodása kedvező feltételeket nyújtott olyan, az erdőspuszta vizein soha nem tapasztalt fajok megjelenésének, mint a kanalas gém és a kis goda. Előbbiek 11, utóbbinak 6 példánya, és a kis goda korai megfigyelése jelentős madártani érdekesség (Haraszthy L.,

; 1988.). A lile-alkatúakat képviselte még 25—30 példány réti cankó, 10—15 példány billegető cankó és 10—12 példány piroslábú cankó is. A számukra ideálisnak tekinthető táplálkozási területek főleg a tározó É-i végén lévő iszapos, pocsolyás, később teljesen kiszáradó részén alakultak ki. Ugyancsak itt jelent meg a réti csíkokra — mint az iszapban megmaradt utolsó halfajra — vadászó fekete gólyák 13 példányból álló csapata is. A kiszáradás folytán éppen szárazzá vált iszapos aljzaton, az apró zooplanktonra és rovarokra nagyobb számban vadásztak a barázda billegetők, sőt az énekes és a fekete rigó táplálkozását is megfigyeltük. A teljes kiszáradás után — melyet a meder aljzatának kérgessé, repedezetté válása mutatott — a fenti kedvező madártani változások megszűntek, és a tározó csaknem teljesen kihalttá vált. A vízi életközösség csaknem egészének eltűnte várhatóan több évre kihatással lesz nemcsak a vízben élő, hanem az abból táplálkozó fajok, így a madárvilág számára is. Kérdés, hogy a természetközeli állapotot elért Halápi tározó változatos vízi mozaikjának szukcessziója mikor éri el az előző évek állapotát, biológiai értékét. (A kézirat elkészítése és leadása, valamint a megjelenés között eltelt hosszú idő alatt a tározó csaknem minden évben (1991—1993) 22