A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Mezőtúri kerámia a Déri Múzeumban

sének egyik reprezentánsa lett a mezőtúri kerámia.

7 A díszítésben a lendületes vonalvezetés mellett a folthatásra törekvés jellemzi az edényeket, ez olyan egyöntetű, hogy az egyes mesterek stílusát nem lehet egymástól elkülöníteni. A Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye közel 130 db mezőtúri edényt őriz. Az anyag két különböző jellegű tárgyegyüttesből áll. Az egyik csoportot a múzeum néprajzi gyűjteményében található tárgyak alkotják. Ezek a XX. század elejétől kezdődően előbb Debrecenből, majd Hajdú-Bihar megye területéről kerültek a gyűjteménybe. így ezek a mezőtúri edényeknek helyi elterjedtségét bizonyítják, jól mutatva, hogy az Alföld ezen része - a Hajdúság - volt az, ameddig a mezőtúri edények piaci vonzáskörzete kiterjedt. A másik csoport tudatos gyűjtés eredménye. A múzeum nagy adományozója Déri Frigyes testvérének Déri György ezredesnek ún. hazafias gyűjteményéből - amely néprajzi jellegű -, származó tárgyak inkább a reprezentatív díszedényekről mutatnak képet.

9 A paraszti háztartás egyik legfontosabb edénye a tál volt, amelyet nemcsak használati tárgyként, de díszedényként is használtak. Bár Mezőtúr elsősorban korsós központ volt, a XIX. század második felében egyre nagyobb mennyiségű tálat készítettek, amelyeket különféle méretekben korongoltak. A Déri Múzeumban 6 tálat- tányért találunk. A legnagyobb méretű az ún. vajdling, a külső oldalán díszített, mivel hátával kifelé akasztották a falra. Füle függőleges állású, peremén két oldalt összenyomott kiöntőrész látható. Díszítése a jellegzetes mezőtúri mintasor.

10 (1. kép) Fgy nagy tál a túri edények jellegzetességét mutatja. A peremén és az alja szelén vörös és fehér csíkok övezik a hajló száron ülő barna írókával szegélyezett túri virágokat.

11 (2. kép) Idesorolunk egy sérült zománcú, lepattogzott díszű hasonló tálat.

12 Fgy evőtálat úgyszintén a dudi színe és a percmén lévő vörös és fehér csík alapján kapcsolunk ide. Karcolt felirata: Mindjárt kész az ebéd.

1 Fhhez az edénytípushoz sorolhatók a szűrőtálak, amelyek formailag megegyeznek velük. A Déri Múzeum két szűrőtála közül az egyik díszesebb, kívül az alját széles fehér csík övezi, belsejében a peremén hullámvonal és barna vonalak között fehér csík, alját kettős barna csík szegélyezi.

14 (3. kép) A másik dísztéscből a csíkok hiányoznak.

15 A kívül-belül mázas ételhordó és tároló edény a szilkc általában folyóedényként készült. A mezőtúri szilkék viszonylag széles fenekűek, gömbölyű testűek. A Déri Múzeum 10 szilkéjc különböző méretű. A legkisebb díszítését félkörívekből kialakított karéjok alkotják.

lh Hasonlóan kisméretű a következő szilke, amelynek díszítésében még az írókázás van túlsúlyban ez alapján viszonylag korainak vélhetjük.

17 Ugyancsak kisméretű egy ecsetes díszítésű darab. 8 7. Domanovszky György 1968. 51. 8. Kresz Mária 1 960. 338-339. 9. A tárgyi anyagot Igaz Mária - Kresz Mária rendszerezése alapján mutatom be. 1 965. 10. Leltári szám V. 69. 21 1. 1. átm. 44 cm. Díszesebbet közöl Kresz Mária 1978. 22. kép, Domanovszky Görgy 1968. XIV. tábla, Kresz Mária 1991. 144-145. kép. 11. Leltári szám V. 1944. 4. átm. 49 cm. 12. Leltári szám V. 67. 83. 1. átm. 45 cm. 13. Leltári szám V. 1 916. 1 33. átm. 20,5 cm. 14. Lellári szám Sz. 1908. 577. átm. 32 cm. Szűrőtálat közöl Füvessv Anikó 1987. 571. kép 15. Leltári szám V. 1932. 85. átm. 39. cm. 16. Leltári szám V. 71. 218. 1. mag. 1 3,5 cm. 17. Leltári szám V. 88. 18.1. mag. 15,4 cm. Hasonlót közöl Füvessy Anikó 1987. 563. kép és István Erzsébet 1985. 181. kép. 18. Leltári szám V. 71. 2 Í7. 1. mag. 15.1 cm. 226