A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Néprajz - V. Szathmáry Ibolya: A debreceni ún. gyöngyös–bogláros párta

A lelógó szalag dekorativitását növeli az, hogy a széleken futó fémszál csipkét a szalag alján kb. 8—10 cm magasságban fodrozódva összeszedve varrták fel. A szalag többségében a fejtető alól indul lefelé a tarkó felé úgy, hogy a masni harmadik, hátranyúló ága már arra ráborul. Ez sem törvényszerű azonban, az V. 1916.8. leltáriszámú pártán a lelógó szalag csak a masni legelső ágát hagyja szabadon, a másik két ágára ráhajlik. A rekonstruált szalagdíszű párták esetében a lelógó szalag nem egy, hanem kétágú, alapanyaga stilizált levél- és virágmintás brokát, nincs bársonnyal fedve, hiányzik róla a fémszál csipke és brokát-szövésű szalagdísz is, hosszabb a hagyományosnál, végeit fordított "V"-alakban bevágták (Sz. 1917.60.; Sz.1917.61.). A lelógó szalagot belül kibélelték, alsó harmadába selyem zsinórt varrtak fel azért, hogy a lányok egyágba befont hajához a pártát odaköthessék. A lelógó szalag mindenkor úgy hajlik rá a tarkóra, hogy takarja a párta megkötésére szolgáló pertukét is. A pertliket az abroncs két végén kialakított bujtatókba igen praktikusan fűzték be. A párta rögzítését és stabilitását szolgálja továbbá az ún. pártatű is. Zoltai Lajos írja

67

: "A párta pántlikáit a múlt században, úgy gondolom azelőtt is, hosszú keskeny, lapos, cifra lemezzel — pártatűvel — szorították a hajhoz. E díszes lemezek aranyozott rézből és ezüstből készültek. Ilyent leltem az 1711-ben meghalt Patai Kokas István lelkész — homokba süllyedt kőkoporsója közelében, a Dobozi temetőben. Különös, hogy leltáraik pártatűről következetesen hallgatnak". A fennmaradt párták mellett azonban igen gyakran ott találjuk a pártatűket is, melyek egyike aranyozott ezüst (Sz. 1907.1305.), négy tiszta ezüst (Sz. 1906.1056.; V. 1911.50.; V.65.3.1.; V.91.70.2.), három ezüstözött sárgaréz (V.1912.283.a-b.; Sz. 1906.1314.), kilenc pedig sárgaréz lemezből készült (V. 1916.23.a-b.; V., 1918.122.; Sz. 1910.773.; V. 1949.18.2.; Sz. 1908. 469.; V.91.70.1.; V.91.71.1.; V.91.72.1.). A pártatűk többnyire "piskóta" formájúak, azaz két végük felé lekerekítettek és szélesednek: hosszuk 15—18 cm, szélességük 2—3 cm között mozog kettőt kivéve, melyek — eltérően a többitől — rövidebbek és szélesebbek.

68 A tű alakját követve, azok szélén enyhén bekarcolt vonaldísz fut körbe, egy tű széldísze — szabályosan sorakozó pont — véset (V.65.3.1.), egyé pedig hullámvonal díszítmény (V.91.70.2.). A pártatűk díszítése mindenkor annak két, kiszélesedő végére esik, azokra a végekre, melyek a szalagpántokon átdugva kilátszanak és érvényesülnek. A díszítmény csaknem valamennyi pátatűn azonos, enyhén bekarcolt és vésett virágokból, levelekből áll. Egy pártatűre nem került díszítés (Sz. 1906.1314.), kettőn gépi glavírozással készült különlegesen finom minta található (Sz. 1907.1305.; V.65.3.1.). Az Sz. 1907.1305. leltáriszámú, tűzi aranyozású ezüst pártatű hátulján mesterjeggyel is el van látva, amiből arra következtethetünk, hogy a pártatűt Kápolnási Imre debreceni ötvös készítette a múlt század 30—60-as éveiben.

69 Néhány pártatűn középre helyezve megtaláljuk egykori viselőjük monogramját is. A monogram két betűje közé ötszirmú virágot helyeztek az Sz. 1906.1056.

70 és az V1918.122. leltáriszámú pártatűkön, míg az Sz. 1907.1305. leltáriszámú tűre csupán a díszítmény stílusát követő H I monogram került. Két pártatű közepén karcolt és finoman vésett évszámot találunk. Ezeknek a pártatűknek a díszítménye is eltér a szokványostól. Az V.91.70.2. leltáriszámú pártatű díszítménye, a finoman bekarcolt, stilizált virágkompozíció nemcsak a végeket díszíti, de benyúlik a tű közepére is, ahol 1880-as pontozásos évszám található. A szarumunkák ge67. Zoltai i. m. 306. 68. V.9170.2. leltáriszámú pártatű h: 16,2 cm, sz: 3 cm, az V. 1917.1 leltáriszámú tűje pedig h: 13,2 cm, sz: 4 cm. 69. Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig, Budapest, 1936. 91. 96. és Zoltai Lajos: Ötvösök és ötvösművek Debrecenben (Debrecen 1937.) 28. 70. Az Sz. 1906.1056. leltáriszámú tű V. J. monogramja Vásárhelyi Julianna nevét őrzi. 219