A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Néprajz - V. Szathmáry Ibolya: A debreceni ún. gyöngyös–bogláros párta
igen gyakran a lelógó szalagokon is megtalálható selyem- és fémszállal szőtt, stilizált virágmintás szalaggal bélelték ki úgy, hogy a párta homlokkal értintkező széle belül is kb. 1,5 cm szélességben a párta bársony bevonatával volt felszegve. Bizonyára azért tették mindezt, mert a bársony a fejbőr számára kellemesebb érintkezési felületet biztosított, mint a fémszálszövetű szalag. A párta abroncsát — hosszukat tekintve — eltérő módon fedhették a díszítmények. Történeti adatok tanúskodnak arról, hogy voltak olyan abroncspárták, melyeknek csak a homlok részére került a díszítmény. 61 Hogy a párta teljes hosszában végig futott-e a díszítmény, vagy csak a homlokrészt díszítette, bizonyára meghatározta az, hogy a fejen hogyan helyezték el magát a pártát. Az abroncs pártát hordták a homlok felett vízsintesen elhelyezve, ekkor végeit már a haj takarta, tehát nem volt értelme oda díszítményt elhelyezni. A debreceni lányok pártáját úgy tették fel, hogy az abroncs a fejet a fül mögött körbeövezte, így az teljes hosszában láthatóvá vált a végekig szabályosan elosztott díszítményeivel együtt. Tarkón lelógó szalagját pedig az egybefont hajhoz rögzítették a szalag fonájára varrt keskeny zsinórral. A pártaabroncs szélességéről szólva S. Lackovits Emőke megállapítja, hogy a "párta szélessége összefüggött viselője életkorával. Valószínű, hogy a gyereklányoknak olcsóbb pártát vásároltak, mert életkorukkal együtt növekvő testméretükhöz alkalmazkodva, mindig megfelelő nagyságú pártára volt szükség. Ezért aztán férjhezmenetelükig többet is használhattak" 2 . Ezt látszik igazolni az a tény, hogy egy lánynak több pártája is lehetett. A fennmaradt párták abroncsai azonban többé-kevésbbé hasonló szélességűek, 3,7—5,3 cm között váltakoznak. A méretek nagysága arra utal, hogy valamennyi párta felnőtt leány pártája lehetett, a keskenyebb abroncsú párták — díszítményüket is tekintve — javarészt a korábbi időszakot képviselik. Az abroncsra kerülő díszítménynek szigorúan szerkesztett rendje van. Az abroncs szélességének igen jelentős részét foglalja el az ún. bogláros mező, ezt egy keskenyebb, ún. "parasztja" díszítménysor zárja le. 63 Míg a szerepi pártán — és a korábbi, debreceni, aprógyöngyös pártákon is — mind alul, mind felül találunk egy-egy lezáró díszítménysort, addig a későbbi gyöngyös bogláros pártákon mindez már csak alul húzódik. Ezek az egységek (bogláros mező, lezáró díszítménysor) az abroncs teljes szélességében általában arányosan oszlanak meg. A lezáró díszítménysor átlagosan 0,8—1,2 cm között mozog, ritkán 1,4—1,5 cm szélesen is előfordul. Hat párta esetében eltérően nagy záródíszítményt találunk: 1,8; 1,9; 2 cm-re (Sz. 1907. 1035; 1933/9; V. 1920/11; V. 1911.50; V. 1949.18.1.), sőt egy esetben 2,7 cm-re is növelték azt. A bogláros mező a boglárokat, a boglárok közti tereket kitöltő fémszálhímzéseket és az azokat kiegészítő egyéb díszítményeket foglalja magába. A boglár díszítmények száma mindenkor páratlan volt, koronként azonban eltérő lehetett. Dobozi Sára pártáját (XVII— XVIII. század fordulóján) 5 boglár díszítette, 1747-ből feljegyzések 5 és 7 boglárról egyaránt szólnak 64 , a szerepi gyöngyös bogláros párta valószínűleg 9 bogláros volt, de a korai pártákon a 11 boglár is jelen volt (1721). 65 U. Kerékgyártó Adrienne debreceni pártákat is bemutató feldolgozása a debreceni párták díszítményeként egységesen csak 11 boglárról beszél. Ez a ' szám csak a későbbi, fennmaradt pártákra vonatkozóan igaz. Valamennyi, a gyűjteményekben megőrződött pártán valóban 11 boglárdíszt található. A hengeres formájú gyöngyös boglárok felépítése egységes, szélességük és magasságuk azonban különböző lehet. Valamennyi boglárdíszítmény alapját — a boglár nagyságától füg61. Szabó Kálmán i. m. 60. és Bálint i. m. 144. 62. S. Lackovits Emőke i. m. 40—41. 63. Faragó — Nagy — Vámszer: Kalotaszegi magyar népviselet. Kritérion, Bukarest, 1973. 45. 64. Zoltai i. m. 288. 65. Zoltai i. m. 288. 66. U. Kerékgyártó Adrienne i. m. 107. 207