A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1986–1991. (Leletkataszter)

DEBRECEN - Bánk. a Fehérjefeldolgozó menti csatorna tisztításakor Hallstatt B2 periódusba sorolható bronz tokosbalta került elő. Ferdén levágott, kissé felhúzott kávájú, füles. Éle kopott, rövid oldalain fazettált. Ép, patinája részben lesúrolva, h. fül felől: 11,9 cm h. káva csúcsa felől: 12,5 cm (ltsz. IV.90.3.1.) (4. kép) 4. kép - Dombostanya. Már 1985 őszén sikerült képet kapnunk a XV. századi gótikus kegyúri templom szerkezetéről. Az ásatás 1986 tavaszi-nyári folytatásakor előkerült ujabb falmaradványokat most értékeljük. Nemcsak a XV. századi templom poligonális szentélyének, északi sekrestyéjének és északi támpilléreinek maradványait tártuk fel, hanem egy másik poligonális szentélyű templom alapmaradványai is napvilágra kerültek. Kitűnt, hogy ez egy korábbi - feltételezéseink szerint tatárjárás előtti - kis egyház bővítésével épült ki. A XV. századi templom az I. jelzést, az alatta levő szinten támpillérekkel és északi sekrestyével épített egyház a II. jelzést kapta. Ennek déli fala az I. templom déli falától 2,9 méter távolságban északra eltolva húzódik. Hajójának belső hosszúsága 15,6 méter, szélessége 4,95 méter, a szentély hosszúsága 5,1 méter, szélessége 5,4 méter. Tornya nem volt, a nyugati fal mindkét sarkán 1,6 méterre kinyúló támpillérek alapozását, a déli és északi falakon a külső falsikon mérve a sarkoktól 4,5 méterre egy-egy oldalpillér (támfal) csonkolt alapozását tártuk fel. A falvastagság 1,0-1,3 méter között váltakozik. A déli fal közvetlenül a szentély indítása előtti szakaszát megbontották és az I. számú templomhoz tartozó centrálisán elhelyezett kegyúri kriptát ide építették. A templom korát a XIV. század elejére helyezhetjük, de az e korból ismert sokszögzáródású szentéllyel épült egyhajós egyházak alaprajzába nem illeszkedik be. Valóban, a XV. századi kripta északnyugat felől szorosan ráépült egy félköríves szentély déli csonkolt falazatára. Ennek alapozásmaradványait szürke döngölt agyagon feltártuk. Pallag falu XIII. század elejére keltezhető első templomának - III. jelzésű - hajója így 11 méter belső hosszúságú, 4,95 méter szélességű volt, ehhez csatlakozott a 3,6 méter széles és 3,1 méter hosszú félköríves szentély. Feltételezzük, hogy a tatárjárás utáni ujranépesedés majd a falu növekedése miatt bontották le a szentélyt és építették a sokszögzáródású új szentélyt, így jelentősen megnövelték a hajó belső hosszát. A II-III. számú templomot bizonyíthatóan földrengés rombolta meg. A nyugati 115