A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye újabb honfoglaláskori temetői

M. Nepper Ibolya HAJDÚ-BIHAR MEGYE ÚJABB HONFOGLALÁSKORI TEMETŐI A Körösöktől északra, az Alföld keleti peremén az elmúlt 12 évben végzett kutatások eredményeként több honf oglaláskorí temető került felszínre. A területet természetes határok zárták le a IX—

X. században is, délen a Tur (illetve a Berettyó) folyó — keleten a Sebes-Körös — nyugaton a Berettyóba ömlő Körtvélyes ér és északon a Makkod ere. Körösszegapáti Páliapályon a temető kora X—

XI. századi. A Püspökladány Perejesvölgyi 640 sírós temető kezdetét a honfoglalás idejére tesszük a IX. század végére, esetleg a X. század legelejére, s folyamatos használata a XI. század végéig tartott. Az emlékanyag köznépi, s úgy véljük temetőnk az első olyan alaposan megfigyelt temetkezési tömb, amelynek népessége jelenti a Kelet Magyarországon megjelenő honfoglalók köznépét. Temetőnkben jól elkülöníthető a X. százaki és XI. századi rész. A X. században 310—320 körül van az eltemetettek száma. Ezen belül négy csoport figyelhető meg a temetési rend alapján. Három csoport körülfogja a "szent berket", középen 2 méter mélyre leásott faoszloppal — bálványfával. A szent berket fegyveres férfiak sírjai veszik körül. A temető egész X. századi részét is északról fegyveres férfiak sírjai zárják. Ezektől kissé elkülönülve a X. századi temetőrész záróvonalában zsugorított nyugat-keleti tájolású sírokat találunk, s szülés közben elhunyt nő sírját, akit magzatával együtt temettek el. Ezek után csatlakozik a temetőhöz annak teljes déli hosszában néhány olyan kiscsalád temetkezőhelye, ahonnan az előkerült mellékletanyag alapján csatlakozott, a honfoglalás idején már a Kárpát medencében élő dunai-bolgár (?) népelemeket vélünk elkülöníteni. A temető sírjai a köznép női viseletét illetően igen jó megfigyelésekre nyújtottak lehetőséget, de a gyermekek ruházatát is meg tudtuk figyelni. A temető X. századi polgány tömbje sem egyértelműen pogány. A sírok egy részében sikerült megfigyelni a keleti kereszténység jegyében elrendezett karú vázakat (orans tartás, az állat támasztó kéz, a mell előtt keresztezett karok, jobb vagy bal kéz a szíven) s ezeket a jelenségeket az egész X. századi temető területén megtaláltuk. Sárrétudvari Hízóföld nevű határrészén 262 sírból álló X. századi temető került elő. A temető rendje csoportosnak látszik. Három nagyobb egységre tagalódik, s ezen belül a kiscsaládi közösségek jól elkülöníthetők. A temető régészeti anyagának elemzése alapján a használatba vétel kezdete a honfoglaláskor elejére tehető, felhagyása pedig 970 körül történt meg. A női viseletre vonatkozó megfigyeléseimet a honfoglalók köznépe mellett, a szerencsésem megőrződött — Sárrétudvari Hízóföldön található — rangos temetőre is kiterjeszthettem. 107