A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

Pródon 24 és Dorogon 17 elhagyott telket jeleztek. Ez utóbbi népfogyatkozás ellenére is a to­kaji uradalom egészében rendkívül értékes volt. Nyilvánvaló, hogy az 1557 óta folyamatosan tartó harcok ugyanolyan tétje a tokaji uradalom kézbe kerítése, mint Huszt váráé a hozzá tarto­zó máramarosi sóbányákkal. Tokaj vidékének szőlőtermelése jelentős a borkivitel szempontjá­ból. A Schwendi által éppen emiatt újraszervezett tokajiharmincadmár 1565 előtt évi 7000 fo­rint bevételt jelentett. A rév havi átlagban 49 forint 51 dénárt, 54 darab kősót és 47 darab vasat hozott. 43 1565. április 14-i keltezéssel állította össze Jacobus Rammingh a tokaji uradalom tartozé­kait: Tokaj, Tarcal, Keresztúr mezővárosok egész birtoka, Vámosújfalu, Hernádnémeti, Dob, Ladány, Nánás, Varjas, Dorog, Vid, Pród falvak egész birtoka; Zombor, Ond, Bekecs, Megya­szó, Tarján, Szegegyháza, Hatház, Szoboszló, Vámospércs, Szada részbirtoka és a néptelen Macs praedium. Külön sorolja a Serédi Gáspár, Serédi Benedek, de nagyobbrészt a Némethy Ferenc által odacsatoltakat: Kisfalud, Szegi, Liszka, Gáva, Szabolcs, Bezzeg, Gesztely, Kinizs, Tárd, Téglás, Paszab, Miske, Berkesz, Hugyaj, Csege, Szerencs, Bas, Harkány, Rakamaz és Vis része. 44 A tartozékokat terhelő szolgáltatásokat és a jobbágyokat név szerint összeíró ugyanak­kor készült urbáriumok mutatják, hogy az 1541. évvel záruló korszak inkább alacsonynak mondható készpénz-, termény- és állatszolgáltatásai megnövekedtek 1564 előtt. Volt, ahol a cenzus emelkedett, szigorították a disznótized behajtását, a majorság áthelyezésével újjászer­vezték és növelték a robotot. 45 Külön tanulmányozandó kérdést vet fel az elsősorban Dorog, Varjas, Pród és Vid, de kismértékben Nánás jobbágyai között a délszláv-vlach családnevűek vi­szonylagos nagy százaléka. Mikor kerülhettek ide? Valamikori őseik ideköltözésére némi fényt vet, hogy Dorog, Varjas és Pród lakóiról feljegyezték, hogy sem kilencedet, sem tizedet nem adnak, utóbbit a vidiek sem. Zsigmond császár idejében nyert privilégiumuk alapján, me­lyet a két Serédi és Némethy Ferenc idején is megőriztek. 46 Debrecen három országrész határán kerülve hódolt a töröknek, adózott az erdélyi fejede­lemnek és jelentős anyagi áldozatokkal vásárolta meg - ha tudta - békéjét a császári hadaktól. Gazdasági fellendülése a XVI. század derekán és végén még tartott. És erősödtek kapcsolatai Tokajjal. Ezt tanúsítják azok az adatok is, melyeket az 1565. június 21-től 1567. március 8-ig vezetett tokaji révkönyv őrzött meg. A vár és az uradalom, miután Schwendi elfoglalta, hosz­szabb ideig Miksa birtokában s a királyi kamara saját kezelésében maradt a rév is. A ránk ma­radt naponként vezetett révnapló szerint forgalmának jelentős része esik debreceniekre. A 21 hónap alatt 688 név szerint beírt debreceni lakos 1401 esetben fizetett vámot. Összevetve pél­dául kolozsvári révpénzfizető ezen idő alatt csak egy volt. Nyilvánvaló, hogy Debrecen még in­kább átvette az erdélyi áruk szállítását, mint korábban, Erdélynek és a tiszántúli országrésznek a királyi országtól való végleges elszakadásával az itteni kereskedők átengedték a közvetítést a debrecenieknek, ők módját tudták találni a Habsburg-országrésszel való jogi és pénzügyi kap­csolataik ápolásának is. Debrecen tehát a korábbi évszázadot meghaladva még intenzívebben vette kezébe a dél-délkeleti kereskedelem észak felé való lebonyolítását. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a tokaji révkönyv adatai szerint Kassáról, Eperjesről, Bártfáról, Miskolcról, de jó néhányszor Mecenzéfről, Rozsnyóról, Rudabányáról, sőt Nagyszombatból is érkező utas 43. Lukinich'x. m. Erdély területi változásai. 157. 44. „Nomina oppidorum et pagorum quae proprie et iure hereditari pertinent ad Arcem Thokay." MOL. U. et C. Fasc. 89. No. 3. 45. „Nomina colonorum Transtibiscum ad Castrum Thokay pertinentium... Anno 1565." MOL. U. et C. Fasc. 115. No. 74. és „Procreatio proventum ac servitiorum arcisThokay... 1565." MOL. U. et C. Fasc. 81. No. 10. 46. „Isti omnes fide mediante fatentur se neque exfrumento neque ex hordeo neque ex avena solvis­se nonam et decimam (kiemelés M. Gy.) et fulcunt hanc suam libertatém litteris privilegialibus Sigismundi Caesaris..." lásd 45. jegyzetben idézett „Procreatio...". Tehát az itteni XV. századi jobbágyok felmentést kaptak egyetemlegesen a tizedfizetés alól is. Ilyen egész településre való dézsmamentességet csak a nem római katolikus egyházhoz tartozó jobbágyok kaphattak. 175

Next

/
Thumbnails
Contents