A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Muzeológia - Töll László: A Déri Múzeum japán kardjai

13. ábra Az egyik legnehezebb próbavágás, a tachiwari-shimotatewari vágásvonala SHIMOTATEWARI vágás (13. ábra)

49

. (Orvosi vélemény szerint anatómiailag a test legnehezebben átvágható része a csípő, a vastag szilárd csontok miatt, vagyis a RIO-KURUMA vágás vonala.) Habár mai és európai szemmel nézve ezek a próbák elborzasztóak, mégis világosan le lehet mérni belőlük a fegyverek tökéletességét. * Összefoglalás Ezek után összegezzük, hogy miért ez a kardtípus a hideg fegyverek fejlődésének egyik csúcsa. Ha szemügyre vesszük a pengét, egyik legjellegzetesebb vonása enyhe, finom íve. Ez a forma egyesíti a könnyű, egykezes görbe szablya és az egyenes kard előnyeit. A szablya a vágásra jobban alkalmas, mint a kard, mert a görbület miatt kisebb felületen adja le az energiát, mélyebb sebet hasít és a kihúzásnál tovább mélyíti azt. Az egyenes, hosszú, súlyos karddal viszont óriási erejű ütést lehet leadni, mert a penge hegye sújtásnál egy olyan köríven mozog, ami jóval távolabb van, mint a fegyvert forgató kéz köre, így a hegy kerületi sebessége is nagyobb. Ezen kívül a karddal előnyösebb a döfés is. A szamurájkard speciális, átmenetet formázó görbült alakja lehetővé teszi, hogy kardként és szablyaként is funkcionálhasson. Ennek oka az íveltségből következő vágás hatékonyságához párosult ütőerő, amely a fegyver hosszából, súlyából származott, s ez hatalmas erejű „húzva-vágó" csapást tett lehetővé, ami adott esetben az ellenfél testének kettészelését eredményezte. Ugyanakkor a görbület enyhesége miatt remekül lehetett vele döfni is. A penge már taglalt készítésmódja lehetővé tette a merev, vastag keresztmetszetű kivitelt, ami a csapást mintegy „bárdszerűvé", nagy roncsoló hatásúvá tette. Az ilyen kard által ejtett sebek brutálisak, súlyosak és nehezen gyógyulnak. A hatékonyságot elősegíti a kardok meglehetősen nagy súlya, pl. a Déri Múzeum tulajdonában lévő KATANÁ-ké mintegy 1200-1300 g. 49. Craig, Darrel 1985. 182. 529