A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Muzeológia - Sz. Máthé Márta: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán
wohl zu dem Anstrengendsten, besonders wenn das Wetter nicht gerade günstig. Möge er es glücklich durchmachen. Empfangen Sie mit den lieben Ihrigen meinen herzlichen Gruss mit dem ich in freundschaftlicher Liebe verharre. Ihr aufrichtiger Freund und Vetter Herrn, von Tardy Wien, den 2 Juni 1882. Igen tisztelt kedves Unokafivérem és barátom uram! Mégis másképp történt, mint ahogy az ön utolsó levelében szólt. Az ön kedves fia ura szabadságot kapott és Bécsbejött, s megörvendeztetett bennünket látogatásával. Látogatása nagyon kellemes volt számunkra, csak az a kár, hogy oly rövid ideig volt. Bizony az ön fia ura egész jól beszél németül, és hamarosan vállalkozott Bécs nevezetességeinek megcsodálására. Meghívtam még egy magyar theológust, a zombori Kecket, így Magyarország több vármegyéjét képviselték asztalunknál. Megcsodáltuk az ön fia urának jó készségét a hegedűjátékben: kitűnőenjátszik. Az én fiam, Vladislav még kezdő ebben. Reméljük, hogy az ön Georg fia ismét szerencsésen visszaérkezett Pestre. Bizonyára már írt is önnek kimerítő jelentést az útról, amelyet a szép idő is pártfogásában részesített. Ha ő legközelebb Bécsbe jön, azonnal jöjjön hozzánk és szálljon is meg nálunk. Kívánom, hogy Isten tartsa meg egészségben az ön egyetlen fiát és tanulmányaiban óvón kísérje, ő a legjobb egészségnek örvend, noha nagy idegesség van most benne az önkéntesi év miatt. Mesterkedik is valamiben; ez talán a legidegesítőbb, különösen, ha az időjárás nem éppen a legkedvezőbb. Csak véghez tudja vinni szerencsésen. Fogadja szívélyes üdvözletemet kedves hozzátartozóival együtt, maradok baráti szeretettel az ön őszinte barátja és unokatestvére Hermann von Tardy (ford. Sz. M. M.) Mélyen tisztelt kedves Barátom Uram! Az Ön előttem tett azon kinyilatkoztatásának hogy Bécsbe visszaérkezve magyarországi utazásom lefolyásáról önt tudósítsam, megfelelni akarva, de meg ezáltal saját kívánságomnak is eleget téve, leírom Önnek miként folyt az le a Berettyó-Újfaluból való eltávozás után. Fogadja mindenekelőtt mély köszönetemet ama vendégbaráti fogadtatásért, melyben Ön bennünket becses házikörében részesített. Végtelen örömöm hogy Önt igen tisztelt kedves barátom, úgy szintén kedves családját megismernem lehetett. Mindenesetre igen sajnálom, hogy magyar nyelvbeli ismeretem hijanyában, nem társaloghattam közvetlenül Önökkel; de még is reménylem egyszer annyira vihetni, hogy elsajátítsam atyáim nyelvét, a magyar nyelvet. Úgyhogy ha még egyszer lehetséges lenne nekem Magyarországot meglátogatnom - a mit reménylek is -; akkor mi már talán magyarul is társaloghatnánk. Az Önről, fiáról és az önök barátjaitól való elbúcsúzásunk napján, midőn szívesek voltak bennünket a vasútra kísérni, azaz aug: 2 án szerencsésen megérkeztünk Debreczenbe és ott a „Bika" szállodába megszállottunk. Révész püspök urat, kit meglátogatni akartunk nem találtuk honn. Épen e napon volt az 1849. aug: másodiki ütközet emlékünnepe a templom mögötti téren tartatva, a melynél mi még jelen lehettünk. Azután Balogh Ferencz theol. tanárt látogattuk meg, ki bennünket igen barátságosan fogadott, ki egész ottlétünk alatt velünk volt; megmutogatva a város nevezetességeit. Én már őt előbb személyesen ismertem. Kellemes benyomást tesz a szemlélőre Debreczen az egyemeletes házak 496