A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Muzeológia - Sz. Máthé Márta: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán

A Református Levéltár-beli Rómer-hagyaték másik részét képezi az a levélcsomó (9 levél +1 fordítás), amely az említett Tardy család genealógiájának kikutatására irányult kezdetben, majd baráti, illetve rokoni levelezéssé változott. A Rómer-évforduló kapcsán csak azért foglalkozunk ezzel a levelezéssel, mert azon kívül, hogy Rómer emberi habitusát világítja meg, sok tiszántúli helytörténeti vonatkozása is van, s ismertetésével újabb fejezettel gyarapodik a külföldi utazók szemével láttatott Debrecen-album. Rómer váradi kanonoksága alatt került kapcsolatba - a bihari útinapló készítése közben a berettyóújfalui birtokos Tardy családdal. Tardy Sándor, a Sárrét c. lap szerkesztője és régiséggyűjtő

12 vette pártfogásába Rómert bihari gyűjtőútja alkalmából. Egy ilyen útja alkalmából kerülhetett szóba a Bécsben élő Tardy, kinek felkutatását és a családi kapcsolatok előmozdítását Rómer vállalta magára. A megmaradt levelek a következők: 1. Rómer levele Tardy Sándorhoz, Várad, 1881. IV. 1. 2. Rómer levele Tardy Sándorhoz, Altenburgi apátság, Horn mellett, 1881. V. 5. 3. Tardy Hermann latin nyelvű levele Tardy Sándorhoz, Vindobona, 1881. V. 30. és annak szabad magyarázata, a kézírásból ítélve Rómer Flóris által. 4. Rómer levele Tardy Sándorhoz, Várad, 1881. VI. 30. 5. Rómer levele Tardy Sándorhoz, Várad, 1881. VII. 5. 6. Tardy Hermann német nyelvű levele Tardy Sándorhoz, Wien, 1881. IX. 11. 7. Tardy Hermann német nyelvű levele Tardy Sándorhoz, hátlapján korabeli fordítással. Wien, 1882. V. 23. 8. Tardy Hermann német nyelvű levele Tardy Sándorhoz, Wien, 1882. V. 23. 9. Tardy Ármin magyar nyelvű levele Tardy Sándorhoz, Bécs, 1883. XI. 24. Amennyire a szűkös adatokból kiolvasható, a XVII. sz.-i eredetű nemességet viselő Tardy család még a XVII. sz.-ban kettészakadt, egy Szatmár megyei és egy Bihar megyei ágra. Az újfalusi Tardyak a bihari ágból, míg a bécsi protestáns lelkipásztor ősei a szatmári ágból származnak, s az 1783-ban Csehországba vándorolt lelkészős leszármazottai részben ott maradtak, részben Magyarországon vállaltak hivatalt.

13 A levelekből nyomon követhető, hogy Rómer mennyire szívén viselte a magyarságból kiszakadt pap magyarságtudatának megerősítését, s a bihari Tardyaknak, ha mást nem is, csupán jó közérzetet teremtett, ezzel is egy apró lépést téve azon az úton, amelyen ifjúkora óta haladt, s amelynek egyetlen célja volt, a történelem forrásainak minél alaposabb felderítése révén hazánk felzárkóztatása a művelt világhoz. * 143/881. Igen tisztelt Barátom! Ne tessék gondolni, hogy a bécsi Tardy-t elfelejtettem volna; pénztárczámban van az illető czédula, és már többször is kezemben volt, de én e - reám nézve fontosnak vélt - dolgot, nem akartam másra, leginkább pedig nem elveszthető levélre bízni, melyet végre el is dobhatnak. Bécsben akartam magam Tardy Úrral beszélni; de ilyen kutyának való időben ki fogna utazni? - Húsvét után megígértem ő Fenségének hogy Alcsuthra megyek,

14 onnan szándékozom Bécsbe indulni. Addig már édes Barátom kíváncsiságát, mely előttem igen természetesnek látszik, fékeznie kell! 12. Sz. MáthéM.: Rómer Flóris... 316. 13. L. még: Bihar vármegye és Nagyvárad (Szerk. Borovszky S. Bp., 1901) 646. 14. Rómer pozsonyi tanár korában József főherceg, a későbbi nádor nevelője volt, s a fiatalkori kölcsönös szimpátia Rómer élete végéig tartott. József nádor egykori nevelője aranymiséje alkalmából sajátkezűleg esztergált kelyhet ajándékozott a következő felirattal: Arany papnak fakehely. 489