A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Muzeológia - Sz. Máthé Márta: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán

Sz. Máthé Márta Adatok Römer Flórís tiszántúli éveiből (1877-1889) Megemlékezés halálának centenáriumán Rómer életének utolsó évtizede, amelyet Nagyváradon töltött, a váradi püspökség irodalmi kanonoki stallumában, még mindig a Rómer-életmű fehér foltjai közé tartozik. A bihari útinapló kéziratának publikálása óta

1 kiderült, hogy a hagyatékból igen kevés bihari vonatkozású iratanyag maradt meg.

2 A meglevő sem vonzott senkit, s ennek az lehet az oka, hogy a Romániához került országrész a kutatás nehézsége folytán kiesett a figyelem köréből, különösen ami a régészeti és műemléki vonatkozásokat illeti. Rómernek sok cikke jelent meg a helyi kis lapokban is, ezek nagy része azonban ma már hozzáférhetetlen. A gazdag levelezésből azonban őriznek a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltárában néhányat, s a Déri Múzeum Tört. Dokumentációs Gyűjteményében is található egy levél, melyet Váradról küldött Könyves Tóth Mihálynak. Rómer Tiszántúllal kapcsolatos személyes érdeklődése és ismerete viszonylag korlátozott volt, míg nem került Váradra. Ez bizonyos fokig azzal magyarázható, hogy az ország nyugati feléből származott, ott voltak hivatalos és családi kapcsolatai, onnan pedig Pestre került, ahol természetszerűleg már nem volt ideje a központi feladatok szervezésén és ellátásán kívül új témák felpártolásához. A rendelkezésre álló levelekből kettő a Budapestre szervezendő VIII. Nemzetközi őstörténelmi és Embertani Kongresszus mellé tervezett kiállítás tárgyainak összegyűjtésével kapcsolatos. Révész Imrével (1826-1881), akihez a levelek szólnak, már korábban is kapcsolatban volt, lévén Révész 1867-től a tiszántúli egyházkerület levéltárnoka. Ezt bizonyítja egy 1872ben kelt Rómer-levél, melyet szintén itt közlünk. Rómer sokirányú érdeklődésének bizonyítéka az a levelezés, amelyet a bihari (berettyóújfalui) birtokos Tardy család szétszakadt rokoni szálainak összekötözése érdekében végzett. * A Pressburger Zeitung 1848. nov. 31-i számában feltűnő helyen a következő felhívás jelent meg: „Barátaim! Az első honvédzászlóalj szervezve van, én beléptem kötelékébe..." A folytatás, azaz a szabadságharcban résztvevők további sorsa nem kíván magyarázatot. Rómer, a fiatal pozsonyi bencés tanár utászhonvédként harcolt Kazinczy Lajos pozsonyi II. hidászzászlóaljában, majd részt vett a győri sáncépítésben, a tiszai hadjáratban, Vácnál és Budavár ostrománál. Rómer kapitány katonai pályája a debreceni csatában ért véget. Haditörvényszék elé elsősorban a sajtóban megjelent fölhívása miatt került. Az ifjúság „elcsábítása" súlyosan esett a latba mind a papi, mind a professzori hivatás megítélésénél, s 8 évi, vasbilincsben eltöltendő várfogsággal honoráltatott. 1. Sz. MáthéMárta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló) In: Déri Múzeum Évkönyve 1974. (Debrecen, 1975.) 283-346. 2. A bihari útinapló alapját képező noteszt az OMF könyvtára őrzi, nyt. sz. XL/899. fotókópia. A Storno által készített és a bihari kézirat tartozékaként emlegetett vázlatkönyv eltűnt, csak néhány lapja lelhető fel a váradi Körösvidéki Múzeumban. (Muzeul Tarn Crisurilor, Oradea) 485