A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

Társaság eme kötelezettségét.

223 Az alsó- és felsőtábla többsége is így vélekedett, azaz feleslegesnek tartotta az újabb felírást.

224 Annyit mégiscsak elértek a borsodiak, hogy a Magyar Tudós Társaság igazgató tanácsa benyújtotta jelentését, amelyet az 1840. április 15-i elegyes ülésen olvastak fel. A beszámoló három részben 1830-tól (József nádor akkori országgyűlési tudósításának keltétől) ismertette az Akadémia szervezeti változásait, tevékenységének főbb területeit és irányait, valamint a pénztár helyzetét.

225 Mindhárom rész (1830-33,1833-35,1835-39) hangsúlyozta a pénzalap elégtelenségét, amely gátolja, hogy a nemzeti műveltség fejlődésére kellő befolyást gyakoroljon.

226 Az 1840. március 8-án kelt harmadik rész külön is kiemelte: anyagilag „az Academia még most sincs azon állapotban, hogy az alaprajz által elébe szabott hivatásának akár egész terjedelmében, akár olly nyomosán, mint óhajtaná, megfelelhessen". Fel is sorolta a fontosabb hiányokat: a gyűjteményeket nem sikerült megfelelően felállítani, gyarapítani; a történeti kútfő és oklevélgyűjtemény kiadását bizonytalan időre el kellett halasztani; az utazásokat nem lehet megszervezni; sok kézirat kiadatlanul hever; drága bérért használják az épületet; a tagok fizetése nem kielégítő, nem biztosítja függetlenségüket.

227 A tudósítás hatásának tulajdonítható, hogy az 1840. április 27-i kerületi ülésen - a hátralevő tárgysorozat megállapításakor - Bónis Samu újra előadta megyéje, Szabolcs javaslatát. Ekkor már a liberális ellenzék egyik vezéralakja, Klauzál Gábor (Csongrád megye) is arra kérte követtársait: vegyék országos pártolás alá a Tudós Társaságot, azaz a pénzalapot országos, kötelező ajánlással hozzák rendbe. A többség azonban arra való hivatkozással, hogy a kérdés hosszabb tárgyalást igényel és erre a diéta közelgő vége miatt már nincs idő, elhalasztotta a vitát.

228 így aztán ezen az országgyűlésen csak a Magyar Tudós Társaságra 1832 óta tett ajánlások, adományok törvénybe iktatására került sor, az 1840: 42. törvénycikkben.

229 Ez idő tájt az Akadémia bonyolult fejlődési periódusban volt. Mellette létrejöttek új irodalmi, művészeti és tudományos egyesületek, új tudományágak és kutatási módszerek jelentek meg, újfajta társadalmi elvárások fogalmazódtak meg. A Tudós Társaság nehezen igazodott a változó körülményekhez és követelményekhez. Kiütköztek a szerkezet és a működési rend elavult vonásai, a tagságot és a vezetést ideológiai különbségek és politikai nézeteltérések osztották meg. Most már nemcsak a liberalizmus és a konzervativizmus hívei kerültek szembe egymással, hanem a polgári átalakulás hogyanjáról vallott felfogások is. Jól példázza ezt Széchenyi István gróf híres, nagy vihart kavaró, 1842. november 27-i akadémiai beszéde.

230 Pénzügyi válság is sújtotta az intézetet. A tőke az alapítás óta alig-alig nőtt; az 1840-es évek elején a bevételek megcsappantak, emiatt a gazdálkodási keret szűkült; ráadásul a tudományos célokra fordítható, fokozatosan csökkenő összeget nem is elég ésszerűen használták fel. A Tudós Társaságnak feladatai ellátására jóval nagyobb anyagi fedezetre lett volna szüksége: kb. 1 millió pftnyi tőkére vagy - az ekkor még elképzelhetetlen - rendszeres, évi állami támogatásra. Mindezeket a gondokat, konfliktusokat nem leplezhették el a kétségtelen eredmények, miként az a tény sem, hogy rövid évtized alatt a Tudós Társaság vitathatatlanul tudományos központtá vált, tu223. Uo. 2. köt. 294. 224. StullerFA. m. 5. köt. 114/l.f.;OgyJkv 1839-40.2.köt. 248.; Főrendi Napló 1840.256.; Ogy írásai 1839-40. 3. köt. 90., 117. 225. Ogy írásai 1839-40. 3. köt. 358-359. 226. Uo. 362., 377., 385-386. 227. Uo. 385-386. (az idézet: 385.). 228. Stuller F.i.m. 7. köt. 150/1.

f.; Konkoli Thege P. i.m. 2. köt. 527.; Ország Gyűlési, Posons Bihar Megyei Gyűlési magány Jegyzetek 1840-ik évben. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Quart. Hung. 2605. 192/1. f. - Ez utóbbi forrás a javaslatot Dubraviczky Simonnak (Pest megye) tulajdonítja. 229. Ogy írásai 1839-40. 4. köt. Mell.: 153-155.; Magyar törvénytár, 1836-1868.181-183. -Az előzetes tárgyalásokról, irományokról 1. Konkoli Thege P. i. m. 2. köt. 602.; Ogy Jkv 1839-40. 3. köt. 104.; Főrendi Napló 1840. 636.; Ogy írásai 1839-40. 4. köt. 286-287., 290. 230. Szövegét 1. Széchenyi István: A Magyar Akadémia körül. (Bp., 1981) 11-64. 480