A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

tését. Felolvasták

98 a Szepessy Ignác általjavasolt nyelvterjesztő intézet tervével - ami nem valósult meg -, valamint az Akadémia latin nyelvű Planumával és az 1825. november 21-én beterjesztett Vay-féle tervezettel együtt." A Planum szerzői a felállítandó intézetnek a „Magyar Nemzeti Tudós Társaság" nevet adták, ami a dokumentum címében is olvasható. A társaság célját így határozták meg: „a tudományoknak és szépművészeteknek magyar nyelven való mívelése, s ez úton egyszersmind a nyelvnek mind ékesebbé tétele, mind bővítése és terjesztése". Ezáltal élesztheti a nemzeti szellemet, honosíthatja meg a különféle tudományokat és járulhat hozzá a gazdaság, a közjólét fejlesztéséhez. Az indoklásban a külföldi példákra, tapasztalatokra hivatkoztak: amíg a tudományosság idegen nyelvű volt, a nép tudatlan maradt és ez akadályozta a nemzeti erő kibontakozását, de amióta anyanyelven művelik a tudományokat, azok sebesen terjednek, „mert a'jól ösmert Nyelven könnyű volt mindennek azoknak birtokába eljutni; mert már szabadon állottak mindenek előtt a' kútfőkhöz vezető utak, a' kiknek vágyások volt azokból merítteni, 's így a' Tudományok átmentek hirtelen a' mezei gazdaságba, a' kereskedésbe, 's a' Polgári Jóllét minden ereibe, 's csak hamar hatalmasok, virágzók, 's boldogok levének azon szerencsés országok".

100 A bizottság egyébként a jelentésében utalt arra is, hogy a Tudós Társaságnak csak az anyanyelv fejlesztése a célja, de gondoskodni kell a magyar nyelv terjesztéséről is, ezért nyújtották be Szepessy Ignác tervezetét is. Mindkét társaság üdvös - írták -, és külön-külön egymás mellett is megállhat mindkettő, ezért azt javasolták, hogy terjeszszék mindkettőt a király elé jóváhagyásra. A Tudós Társaság és a Nemzeti Múzeum összekapcsolásának ötletét elejtették, mert ezt a múzeum alapítólevele kizárja. A nyelvművelésre és a valaha létesítendő akadémiára korábban tett alapítványokat viszont beolvaszthatónak vélték.

101 A Planum szerint a Tudós Társaság a teológia kivételével minden tudományt művelne, négy osztályra tagolódva: filológiai, filozófiai, matematikai és fizikai (természettudományi). Pályakérdéseket (pályázatokat) írna ki, jutalmakat osztana, könyveket adna ki (alávetve a cenzúrának), gondoskodna a nemzeti színjátszás felvirágoztatásáról. A négy osztályba 12 rendes tagot - hatot a nyelvészetibe, kettőt-kettőt a többibe - választanának a magyarul tudó írók és tudósok közül. Ők fizetést kapnak és évente közgyűlést tartanak. Kötelesek közreműködni a pályázatok elbírálásában, recenzálni a megjelent könyveket és részt venni különböző munkák írásában, fordításában. Meghatározatlan számban választhatók az ún. becsületből való (Honoraria Societatis Membra) - később: levelező - tagok, akik fizetést nem húznak, de közülük lehetnek majd az újabb rendes tagok. Az intézet irányításáról is rendelkezett a Planum, a már ismertek szerint, erősen feudális szellemben. A Tudós Társaság pártfogója (protektora) a nádor lesz, különösebb jogkör nélkül. A tényleges hatalom az igazgató tagok kezében összpontosul, mivel ők felügyelnek a fundusra. Közöttük van a négy alapító és melléjük első alkalommal az országgyűlés jelöl ki még 21 személyt - így a számuk 25 -, azután a testület önmagát egészíti ki az elhunytak helyett, ők választják maguk közül az elnököt is, aki a döntések végrehajtásáért, az intézet folyamatos kormányzásáért felelős. Az adminisztratív ügyeket a titoknok intézi, a pénztárt pedig a perceptor kezeli. A tervezet a Tudós Társaság székhelyéül - összhangban a korábbi javaslatokkal - Pestet, az ország közigazgatási és kulturális központját jelölte meg. Szólt egy állandó épület fontosságáról is. A Plánumot szerkesztő küldöttség a Tudós Társaság pénzalapját egyéni, önkéntes ajánlásokból (az addigiakból és a továbbiakból) kívánta biztosítani. A fenntartásra, működtetésre a 98. Ogy Jkv 1825-27. 2. köt. 217.; Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 250-252. 99. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 263-269. - a Planum latinul: 253-262., a Vay-féle javaslat magyarul: 270-279. 100. Magyar fordításban idézi Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831-1945 (Bp., 1973) 35. 101. Vö. Szász K. i. m. 124-125. 463