A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Papp László–Dudás Miklós: Adatok a Közép-, a Dél-Nyírség és környékének botanikai értékeiről

55. Örvös légykapó (Ficedula albicollis): Inkább középhegységeinkre és dombvidékeinkre jellemző költő faj, de néhány párban a Kőrisesben is fészkel. 1986-ban 1 pár költött az általunk létrehozott odútelepen és sikerrel röpítettek 5-5 fiókát, 1987-ben 2, 1988-ban 1 pár fészkelt az odtítelepen. 56. Erdei szürkebegy (Prunella modularis): Rejtett életmódú, szórványosan vonuló faj. A tavaszi és őszi időszakban rendezett madár­gyűrűzések alkalmával l-l példányt sikerült megjelölni (1987. IV. 18., X. 3., 1988. III. 26., X. 12. egy példányt, 1988. IV. 8. három példányt). Hang alapján megfigyelve feltéte­lezhető, hogy a területen nagyobb állományban vonul át, amit 1989 márciusában fogott újabb 15 példány is bizonyít. 57. Erdei pityer (Anthus triviális): Ritka fészkelő, csak egy párban költött 1987-ben. 58. Barázdabillegető(Motacilla alba): Az Arborétum területén nem fészkel, de rendszeresen megfigyelhető néhány példánya, amely a környező tanyaépületeknél költ. 59. Nagy őrgébics (Lanius excubitor): Ritka téli vendég (1986. XII. 6. egy pd.). 60. Tövisszúró gébics (Lanius collurio): Az erdőszéli bokrosok fészkelője, néhány párban költ. Táplálékát a környező nyíltabb te­rületeken szerzi. 61. Seregély (Sturnus vulgaris): Domináns faj a költési időben. Nyárfák harkály által vágott odvaiban, a tölgyfák természe­tes hasadékaiban fészkel. A fiókákat a környező mezőgazdasági területeken gyűjtött rova­rokkal etetik. 62. Mezei veréb (Passer montanus): Közönséges odúlakó faj, de csak természetes erdőszéli odúkban költ. A környező tanyák környékén táplálkozik. 63. Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes): Néhány párban költ az Arborétumban, nyáron fiatalokat is több ízben megfigyeltünk. Vo­nuláskor állománya feldúsul. Kisebb invázióját észleltük 1988 októberében. 64. Zöldike (Carduelis chloris): Kisszámú fészkelő, ősszel és télen magasabb egyeddominanciával jellemezhető. 65. Tengelic (Carduelis carduelis): Kisszámú karakter fészkelő faj, egész éven át megfigyelhető. 66. Csíz (Carduelis spinus): Első csapatai szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusig kitartanak. Jel­legzetes magevő lévén a környező gazosokban táplálkoznak más pintyfajokkal együtt. Megjelenését elősegíti az Arborétum ÉK-i részében lévő nyíres folt, amelyek fáin is táplál­kozik. 67. SHVÖ/ÍO (Pyrrhula pyrrhula): Télen rendszeresen megjelenő faj, november elejétől február közepéig-végéig található a területen. (Legkorábbi adata: 1988. X. 11. )Laza8-10-es csapatokban táplálkozik a kőris­fákon, a lependék terméseket fogyasztva. 68. Erdei pinty (Fringilla coelebs): Tipikus erdei madárként gyakori fészkelő. Az északról érkező egyedekkel megnövekedett számban áttelel. Fészkelési magassága igen változó, legalacsonyabban épült fészek 80 cm­re volt a talajtól. Tavaszi és őszi vonuláskor jelentős csapatai mutatkoznak. 69. Fenyőpinty (Fringilla montifringilla): Jellegzetes téli madár. Időjárástól függően, de mindig viszonylag magas számban található meg. Erdei pintyekkel és citromsármányokkal alkotott vegyes csapatai szívesen táplálkoz­45

Next

/
Thumbnails
Contents