A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban

történt „elosztása" után könyveinek a debreceni szuperintendencia részére 1759. januárjában megküldött mintegy 600 címet tartalmazó jegyzékében a legelső helyen D. C. Cypriani opera ab Erasmo edita (Basel, 1530) és az Adagiorum Chiliades 1559. évi bázeli kiadása található.

30 * De nemcsak közvetlenül, mint tankönyv, mint olvasnivaló szerepelt Erasmus a református iskolákban, hanem mint a neveléstudomány, neveléselmélet egyik megalapozója is. Molnár Aladár neveléstörténete szerint a nagy 16. századi nevelő és pedagógiai író, Szegedi Kis István (1505-1572) elvei azokon a csapásokon haladnak, melyeket, mint írja, Agricola, Erasmus, Melanchfon, Sturm alakítottak ki.

31 De hivatkozik rá 16. századi művelődéstörténetünk jeles alakja, Újfalvi Imre, debreceni tanár és lelkész (1596-1607), aki más téren (antidogmatikus nézetei) is követője lehetett,

32 nevezetes „Admonitiones de ratione discendi atque docendi in ultima seu tertia classe" (RMK II. 309.a) c. munkájában.

33 A kis mű gondos ismertetője, Nagy Kálozi Balázs Újfalvit melanchtoni pedagógusnak mondja, aki a klasszikus műveltséget evangéliumi hitű és erkölcsű emberek nevelésével köti össze, de mondhatta volna erasmusi gondolkodású nevelőnek is, hiszen a fenti elvek már korábban, Erasmus munkásságában is jelentkeztek. - Újfalvi említett tanulmányában, mely címével is Erasmus De ratione studiic. értekezésére emlékeztet, név szerint is említi a nagy nevelőt, amikor a jó modorra, illemre való nevelésnél az ő Civilitas Morumának, amely akkor már a debreceniek kezében volt, tanulmányozását ajánlja. Részletes utasításai is erre a könyvre utalnak: „hogy kell tanítani a gyermeket, mi az illendőség a testtartásban, az öltözködésben, a templomban, a vendégségben, az összejöveteleken, az iskolában, az olvasásnál, a játékban".

34 De ott van Erasmus keze nyoma, ha áttételesen is, Apáczai gondolkodásában és pedagógiájában, az 1654-ben kiadott, Fortius Joachimus (Sterk von Ringelberg - 1536) nyomán készített Tanácsban. Ringelberg, aki Erasmus jó barátja volt, a De ratione studii c. 1629-ben megjelent művet Erasmus nyomán készítette. Tanácsát Apáczai az eredetitől eltérően (vagy éppen Erasmus szellemének megfelelően) dialógusformában alkotta meg. (Ringelberg művét Encyclopedia)ában is említi.)

35 * Mindezek s egyéb munkái révén jelentős volt Erasmus hatása hazánkban világnézeti téren is mind egyházi, mind világi tekintetben. Mint a gondolkodás szabadságának, a lelkiismereti szabadság hirdetőjének nyoma mindenütt ott van, ahol küzdelem folyik a merev dogmatizmus, a lelkiismereti kényszer ellen. Ott van a 16. század végi reneszánsz-humanista ellentámadásban; a megmerevedő, dogmatikussá szerveződő lutherizmus, kálvinizmus ellen bátorítja a me30. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (TIREL), Általános adattár, I. 8. b. 14. 31. Molnár Aladár: A Közoktatás története Magyarországon I. (Budapest, 1881.) 42. Molnárnak Szegedi-Kisre vonatkozó állítása mindjárt igazolódik, ha elolvassuk a nagy pedagógus és tudós „Loci cummunes"-ének a nevelésről szóló fejezetét, melyet egy rövid tanulmányban ismertettem. In: Tanulmányok Ráckeve múltjából. Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár - Ráckeve Nagyközségi Tanács kiadása, Szentendre, 1986.) 32. L. Keserű Bálint: Újfalvi Imre és az európai „késő humanista ellenzék" (Szeged, 1969.) 33. Nagy Kálozi Balázs: Pedagógusképzés a debreceni főiskolában a XVI. században, II. rész Szilvásújfalvi Imre pedagógiája = Református Egyház, 1968., 13-20. 34. I. m. 15. 35. Fortius műve egyébként megjelent 1652-ben a sárospataki nyomda kiadásában is (De Ratione Studii Liber Vére Aureus címmel 1-159.1.) Erasmus De Ratione Studiic. munkájával együtt (160-225.1.) Comenius ajánlásával (3 sztlan levél). A nagy pedagógus lelkesen, szinte költői nyelven ajánlja a kiadványt a magyar iskolák tanulóinak, hogy közülük is „fortissimi Fortii" (lefordíthatatlan szójáték): még vitézebb Fortiusok támadjanak, vagy Erponiusok (a kis könyv harmadik szerzője), akik az egyszer meggyújtott fáklyát tovább adva segítsék a fény növekedését a magyarok között. - Ilyen továbbadó volt Apáczai. 446