A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Tóth Béla: Erasmus szerepe a magyarországi református iskolázásban

(RMNY 799.), de a később másutt megjelentek is (Kolozsvár 1601,1620,1639,1659, Lőcse 1672, 1693, Eger 1756, Sopron 1757, Buda 1766). 1762-ben Debrecenben Maróthi 1740. évi Phaedrus-kiadásának új lenyomatához csatolva, csak latinul, újból megjelent a nevezetes gnómagyűjtemény a következő címmel: Dionysii Catonis Disticha Moralie. Ex editione Upsalensi Henrid Curionis a. 1669. stb. Tehát új, és mint a hosszú cím további része is mutatja, gondos filológiai munka alapján. Ettől kezdve ez a szöveg változatlanul ott található Varjas Jánosnak MaróthiTdadása nyomán készült Phaedrusedícióiban (1774, 1790, 1793). Ugyancsak iskolai célokat szolgált a többi másutt megjelenésre került Cato is, mint pl. az a Kolozsvárt 1601-ben csak latin szöveggel kiadott könyv (RMNY 678.), melynek ajánlása „ad pueros scholares" szól, s a Libellus mellett két más, nem erasmusi szöveget is közölt (Pythagoraea Aurea Carmina, Dicta Sapientivum). A Libellus 1620-ban Kolozsvárt három nyelven (latinul, magyarul, németül) került kiadásra. (RMNY 1224.) Magyar szövege egyezik a debreceniével. - Az 1639. évi kiadás (RMK II. 539.) az előbbitől csak két új ajánlással különbözik: Ad iuventutem és Ad lectorem, és kijavította az előbbi sajtóhibáit. Az 1659-i kiadás az 1620-inak lenyomata (RMK II. 928.). 1693ban Lőcsén újból kinyomtatták német szöveggel (RMK II. 1734.) Abrahamus Morterius egy századdal korábbi verses fordítása („rythmis Germanicis") alapján. - Katolikus iskolákban is népszerű volt, mint több 18. századi kiadása tanúsítja (Esze T., i. m. 40-41.1.). Az 1643-ban Gyulafehérvárott Piscator sajtó alá rendezésében kinyomtatott Disticha de Moribus stb. című kiadvány (RMK II. 620.) „in usum Illustris Scholae Albensis" készült, melyet Szebenben Piscator neve nélkül 1659-ben újra megjelentettek. (RMK II. 928.) Mindezek után a művet Debrecenben újra kiadták 1804-ben, 1822-ben, 1834-ben s 1846-ban másutt (?) is. Nem közvetlenül iskolai célra készült, de sárospataki peregrinus munkájaként jelent meg magyarul Leidenben 1627-ben (RMNY 1393.) Salánki György fordításában az Enchiridion militis Christiani: Rotterdami Rézmani a keresztyén vitézséget tanító kézben viselő könyvecskéje címmel, amelyet szerzője 1627. április l-jén kelt előszavában I. Rákóczi Györgynek ajánlott, mint akinek „kegyes gondviselése mellett negyedik éve tanulhat a belgiumi akadémiákban".

11 Esze Tamás szerint (41-42.1.) a 18. században megjelent fordítások legtöbbje már közvetve vagy közvetlenül Erasmus szövegeit követi, amelyek beszivárognak a diákköltészetbe is, mint pl. Tisza László (1765-1831) kéziratban ránk maradt metrikus fordításrészlete mutatja.

12 Comenius Praecepte Moruma. (RMK II. 1664.) is a Dicta Catonis s talán a Civilitas Morum tanításaiból hajtott ki. Ezt a könyvet Enyedi Sámuel (7-1671) váradi tanár korában latin versekbe foglalva újra kinyomtatta Praecepta morum in stitutiomipuerorum eccomodata címmel (RMK II. 919.), Menyői Tolvaj Ferenc gyöngyösi rektor pl. magyar versekbe ültette át (Lőcse 1690, RMK I. 1219. és 1393.), s a mű ebben a formában több kiadásban is szolgálta a nevelés ügyét, Erasmus térhódításának jeleként. Érdekes és némi megfontolásra érdemes dolog, hogy Erasmus egyik legnagyobb hatású műve, a közönségesen Colloquiá nak emlegetett dialógusgyűjtemény, mely Európa minden protestáns iskolájába eljutott, s hazánkban is kedvelt olvasmány volt, és ott szerepelt az iskolai könyvtárakban, magánosok könyvtáraiban is - csak későn, akkor is erősen válogatott formá10. a. Varga László: A debreceni református Kollégium tanárainak klasszika-filológiai munkássága 1738-tól 1849-ig. (Debrecen, 1930.) 17. 11. A művet Schnitzler Jakab szebeni tanár 1668-ban előkelő ifjaknak ajánlva nyomtatta ki Szebenben (RMK II. 1115.). 12. Tisza László fordítása megjelent ITK XI/1901. 365-375.1. E. L. D: Tisza László versei címmel 13. A mű eredetileg Praecepta morum institutioni puerorum puerorum accomodata (Lőcse, 1696. RMK II. 1834.) Enyedi S. átdolgozása címmel jelent meg. 442