A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti kiállítások a századelő Debrecenében

város pénzintézeteit, egyesületeit, kaszinóit és támogatást kért, kapott. Ez évben vetődött fel a művésztelep és művészház ötlete, amely érdekeltté tette mindazokat a nagy családokat, ahol festegető, rajzolgató gyermek volt. így a november végén nyíló kiállítás új elemmel bővült: egymás után jelentek meg iskolai csoportok, akik számára tárlatvezetéseket tartottak a kiállító művészek: Bakoss, Pálffy. Az OMKT-tal közösen rendezett tárlaton már igen jelentős volt a helyiek részvétele: Bakoss, Bosznay, Pálffy, Lescinszky, id. Kovács mellett feltűnt Hajdú Béla, Csűrös Béla festők, Somogyi Sándor szobrász, Borsos József építész neve. Ők ketten voltak egyben a kiállítás rendezői is.

22 1909-től (Bosznay Budapestre távozása után) Bakoss Tibor vette át a művészeti vezetést, de egyre nagyobb szerep jutott Toroczkai Oszwaldnak, aki Hollósyval tárgyalt a debreceni művésztelep ügyében.

23 Ez nem valósult meg, de a hagyományos lassú debreceni gondolkodásban mégis megindult, megmozdult valami. Megalakult az Országos Iparművészeti Társulat helyi csoportja, amely 1909 tavaszán nagyszabású iparművészeti kiállítást rendezett. A második hasonló kiállítás szervezésében, 1912-ben már bekapcsolódott a Műpártoló Egyesület is.

24 Közben 1910 őszén sor került a második felvidéki vándorkiállítás-sorozatra. Eger, Miskolc, Kassa, Eperjes, Sátoraljaújhely után november 27-december 11. között láthatta a közönség itt az OMKT közel háromszáz darabos kiállítását, amiből 18 kép talált itt gazdára, 5495 korona értékben. 1909-ben Bakoss Tibor igazgató és dr. Dóczy Emil titkár így összegezte a Művészet című lapban az első hét év eredményét: „A vidékinagyobb városok között Debrecen volt az első, amelyben a képzőművészetek állandó otthont találtak. "

25 Otthonról, igaz, még szó sem volt, de azért sok igazság van e túlzottan öntudatos mondatban. A debreceni művészet történetében először kínálkozott lehetőség arra, hogy a város vidéki központ legyen, s először szalasztotta el igazán ezt a lehetőséget azzal, hogy nem teremtette meg a művésztelepet, nem fogadta, hívta jobban Hollósy Simont. Mégis j oggal lehetett Debrecenre is vonatkoztatni Felvinczi Takács Zoltán 1910 körül leírt sorait: „Igaz, hogy vidéki városaink, mintegy négy-öt kivétellel, a kulturálatlanság elkeserítő képét mutatják, de ajószándék hiányát nem... Ott igenis van publikum, amely teljes érdeklődéssel és lelkesedéssel fogad mindent, ami őt halálos elhagyatottságából kiemeli. ..A vidékiközönség új generációjától várom a legmodernebb eszmék fenntartás nélküli felkarolását. "

26 Ez utóbbit, mármint a legmodernebb eszmék felkarolását, nem lehetett várni a viszonylag konzervatív ízlésű debreceni művészektől sem, nemhogy a közönségtől. Valami azonban megindult: az igény, a műpártolás felkeltése. Az OMKT vándorkiállításaiból egyre több értékes festmény maradt Debrecenben, így pl. 1907-ben Fényes Adolf: Parasztlány című műve (amely később a múzeum tulajdona lett), 1910-ben s utána helyi festők színvonalas anyaga. Ekkor a Műpártoló Egyesület évi 2000 korona értékben vásárolt s úgy tervezte, hogy az addig gyűjtött képekkel együtt az építendő kultúrpalotában helyezi majd el.

27 Egyre erőteljesebb lett az egyesület és a múzeum együttmükö22. Hírek, ismertetések a Debreczen 1908. évi okt. 28-i, nov. 27-i, dec. 1-6-i, 1-13-i számaiban. N-y V-s: vezércikke a dec. 2-i szám 1. lapján. 23. Az 1908. évi okt. 26-i választmányi ülésen vetődött fel a Nagyerdőn létesítendő ideiglenes festőiskola ötlete. Hollósy komoly épületre és jelentős költségvetésre gondolt, többek között ennek híján nem jött Debrecenbe. L. Sz. Kürti Katalin: Művésztelepre tett törekvések Debrecenben című tanulmányát és az ott közölt irodalmat — Debreceni Szemle, 1982. II. évf. 1. sz. 79-89. 24. Az 1909. évi országos kiállítás katalógusa megtalálható a Református Kollégiumban, ismertetése a Magyar Iparművészet 1909. évi számában (109-116., 136.). Ennél jóval kisebb, helyi jelentőségű volt az 1912. évi kiállítás. L. Sz. Kürti Katalin: Iparművészeti kiállítás Debrecenben 1909-ben című cikkét = Hajdú-bihari Napló, 1986. nov. 29. 8. 25. Művészet, 1909. VIII. 54-56. Idézet az 55. lapról. 26. Felvinczi Takács Zoltán: Új erőforrások, Művészház = Új Művészet, 1913. 3. sz. 6. 27. Az 1910. évi május 11-i választmányi ülés döntése. 413