A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Papp László–Dudás Miklós: Adatok a Közép-, a Dél-Nyírség és környékének botanikai értékeiről

Juhász Lajos-Tóth László A keményfa maradványerdők madárfaunisztikai vizsgálata a Debreceni Erdőspusztán Jelen tanulmány annak a közel 5 éve elkezdett madártani kutatóprogram keretén belül (8) született, melynek első eredményei a Déri Múzeum 1988-as Évkönyvében megjelentek (7). így e mostani munka az előző anyag szerves folytatásának tekinthető. A vizsgálatok az Erdőspusztákon a környezetéből jól elhatárolható tölgy-kőris ligeterdőben, a Kőrises Arborétumban folytak. A terület általános leírása, növényzete az előző közleményben látott napvilágot, így itt ezeket mellőzzük, s a már ugyancsak közölt rendszertani, állatföldrajzi társulásaszpektusokra is csak utalunk (7). Tanulmányunkban az 1985-1986 óta folytatott madártani vizsgálatok faunisztikai részét közöljük, majd a madártársulást diverzitás és egyenletesség alapján jellemezzük. Az egyes fajok faunisztikai értékeléséhez nemzetközi és hazai irodalmi forrásokra hivatkozunk (l.,3.,4.,5.).Az adott faj Debrecen környéki előfordulásáról jó alapot adtak az eddig e témakörből megjelent tanulmányok (6., 7., 8.). Anyag és módszer A faunisztikai vizsgálat 1985 őszétől kezdődött el. A terület rendszeres bejárása során távcső segítségével különösen a frekventáltán fontos tavaszi (fészkelési) időszakban a klasszikus sávmódszert használtuk (9). A megfigyelések során tüzetesen vizsgáltuk a költő fajok egyedszámát, a ténylegesen megjelenő költőpárokat. A vizuális terepi felvételezéseket 1986-tól kiegészítették a madárvonulás vizsgálatnál valamint egyes fajok esetében a fészkeknél alkalmazott gyűmzés. A gyűrűzéshez a madarakat japán 12 X 2,5 m-es és 6 X 2,5 m-es függönyhálókkal fogtuk be. Minden befogott egyedről 6 biometriai adatot vettünk le (tömeg, teljes testhossz, szárnyhossz, csüdhossz, farokhossz, csőrhossz). Az 1986 és 1988 között megjelölt 35 faj 874 egyede közül a cinegeféléknél populációbecslést is számítottunk a Jolly-Seber-féle sztochastikus módszer (11., 12.) segítségével. A módszer alkalmazásakor a fogás - visszafogás adatok szolgáltak (3. sz. táblázat) jó alapot, s így következtetni lehet a populáció túlélési rátájára, a populáció egyedszámváltozás dinamikájára. A diverzitás számításoknál (EHs) a Shannon-Wiever formulát alkalmaztuk (9., 10., 12.), egyenletesség számítással (J) együtt, a fajazonosságot a Czekanovsky index alapján számítottuk. A Kőrises Arborétum madárfaunisztikai jellemzése A vizsgálatok alatt 1985-1987 között 63 fajt sikerült kimutatni, a további megfigyelések során újabb 7 faj megjelenését bizonyítottuk. így jelenleg (1989) 70 fajról áll adat rendelkezésünkre. A megfigyelt fajok az alábbiak: 37