A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Történelem - Varga Júlia: A debreceni Emlékkertek a jelenben
„Mint tudni méltóztatik, és mint az a ./. alatt ide mellékelt rajzból is kitűnik, - pályánknak a nagy templom előtti tértől a Péterna utczai befordulásig terjedő része háromszoros elég nagy görbületet képez. Ezen görbületek nekünk elég nagy hátrányt a nagy közönségnek pedig sok kellemetlenséget okoznak. A kisiklások legnagyobb része ezen görbületeknél fordul elő, - mert a nehéz teherkocsik kerekei a görbületekben óriási nyomást gyakorolnak a sínekre, - és ezzel a kisiklás elősegíttetik, - másrészt pedig a kerekeknek a sínekhezi dörzsölődése oly nagy csikorgást idéz elő, - hogy e miatt a nagy közönség szenved sokat és panaszkodik állandóan. Ezen sok bajt és kellemetlenséget csakis a görbület megszüntetésével vagy legalább enyhítésével lehetne elhárítani, minek folytán mi elhatároztuk, - hogy ennek megnyerése végett a Tekintetes Tanácshoz folyamodunk. A ./. alatti tervrajz szerint a vágánynak a veressel jelelt iránybani áthelyezése a bajt megszüntetné. Ezen áthelyezéssel a vágány az ún. Csokonay kerten keresztül a szobor háta megett vonulna el és csak igen enyhe görbülettel menne a Péterfia utczába. A Csokonay kertnek átvágását nincsen miért sajnálni. - Ezen kert külömben is oly állapotban van, hogy kertnek jogosan nem is nevezhető, - és szerintünk legczélszerűbb lenne ezen kertet, - mint kertet egészen megszüntetni, - legfeljebb a szobor körül lenne valami alacsony bokorzat vagy szőnyeg virágágy fenntartandó, - a minek azon jó következménye is lenne, - hogy a városnak egyik látnivalója, - a gyönyörű Csokonay szobor nem lenne ronda akáczfák által eltakarva, - hanem egész szépsége érvényesülhetne. -" Az ügyvéd merész javaslatában legczélszerűbbnek - persze a Helyivasút érdekében - látta volna a keleti kert megszüntetését. Dr. Kemény Móric kérelméből kitűnik, hogy a keleti kert - s feltehetőleg a nyugati is -, a Csokonai Kör gondozásába jutása után meglehetősen elhanyagolt volt. A „ronda akáczfák" minősítés a kert növényzetét illetően, igen erős kitétel volt az ügyvédtől, a kertet annak idején telepíttető Emlékkert Társulat és Vas Pál kertész ízlését és szakértelmét illetőleg. Amint tudjuk a keleti kert a maga nemében botanikai érdekesség és gyűjtemény volt. Az akácfának 50 különböző fajtáját mutatta be. A „Falusi Gazda" című folyóirat szerint az első akácfát VI. Károly császár (uraik. 1711-1749-ig) hozatta nagy összegért a bécsi Favorita, később Theresianum nevű kertjébe. Ez volt az első akácfa Európában. 1865-ben ez a nagy pénzen vásárolt akácfa még élt. Az akkori kertészek szerint ettől a fától származtak a magyar akácfák is. A keleti kertet 1864-1865-ben telepítették. Nem kis dolog lehetett az Ausztriában meghonosodott ősakác 50 változatát összeszerezni. Ezek a „ronda akáczfák" 1892 novemberében 28 évesek - nem számítva a hiányok pótlási idejét -, hatalmas lombú, szép példányok lehettek, mivel az akác gyorsan nő. Az áttenni kérelmezett vágány a nyugati kert keleti oldalával párhuzamosan ment, a Darabos utcával szemben hajlott elég nagy ívben a Péterfia utca felé. A városi tanács a beadványt véleményeztette a tanács Építészeti és Szépítészeti bizottságával. A bizottság a megbeszélésről jegyzőkönyvi kivonatot küldött a tanácsnak. (Ikt. sz. 1401/1893. érk. II. 17. a 9129/892. szhoz csatolva.) „Kivonat az Építészeti és Szépítészeti bizottság 1893. II. 7-én tartott üléséből. 3. szám/1893. Tekintettel arra, hogy városunkban a közegészségügyre felette jótékony hatású közkertek igen mérsékelt számban s terjedelemmel vannak s a meglevőknek fejlesztése és épségben fenntartása szükséges és közóhajt képez: tekintettel továbbá arra, hogy a helyi vasút jelenlegi fekvésű vágányain csak is a teher vonatok okoznak idegrontó kellemetlen lármát, mely teher forgalom, a baromvásártéri helyi vasút vágányaira, a két társulat egyesülése után - nagyobb akadály nélkül átterelhető; tekintettel végre arra, hogy a tervezett vágány áthelyezésénél is két görbület alkalmazandó, mely görbületek sugarai a régieknél kevéssel nagyobbak, úgy hogy a kellemetlen zaj ezek mellett is előfordulhat: a bizottság a Csokonai kertet épségben fenn tartandónak, s a teherforgalmat a város belterületéről kiviendőnek tárta, s ennélfogva a vágány áthelyezés tervét nem pártolja, engedélyezését nem javasolja, s felkéri a tekintetes tanácsot, hogy a teherforgalomnak a város belterületéről kivitelét sürgetni méltóztassék." A városi tanács az Építészeti és Szépítészeti bizottság véleményét magáévá tette és a vágányáthelyezési kérelmet elutasította. A városi tanács döntése megmentette a keleti kertet a megsemmisítéstől. Ez az 1892-93-ban zajlott vágányáthelyezési ügy a keleti kert történetének első 301