A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Varga Júlia: A debreceni Emlékkertek a jelenben

Varga Jolán A debreceni Emlékkertek a jelenben A nyugati kert védetté nyilvánítása 1975-ben új fejezet kezdődött a nyugati emlékkert történetében. A Hajdú-Bihari Természetvédelmi Bizottság 1975. február 12-i ülésén a „Kálvin téri Emlékkert" - a későbbiekből kitűnik, hogy a nyugati kert - védetté nyilvánítását javasolta. E javaslat kedvező fogadtatása vetette meg az alapját a nyugati kert reneszánszának: védetté nyilvánítás, ásatás, romkert kialakítása, zöldfelület felújítása. Debrecen megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. tvr. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 12/1971. (IV. 1.) korm. sz. rendeletben foglaltak alapján a 175/1975. számú, december 16-án kelt határozatával a nyugati emlékkertet védetté nyilvánította. Ez az elvi, jogi intézkedés a nyugati emlékkert jövőjének fundamentuma. 1976. január 23-án, a tanács Mezőgazdasági és Élelmezési Osztálya 13.011/ 1975. számú határozatával intézkedett a természetvédettség gyakorlati teendőiről. Az általa is védettnek nyilvánított fa- és cserjeállomány természetvédelmi kezelésével a Debreceni Kertészeti Vállalatot bízta meg. Miheztartás végett kimondta, hogy „Az Emlékkert fáit és cserjéit meg kell őrizni. Az ápolásával kapcsolatban ágainak csonkításához, kiszáradás esetén kivágásához szakosztályunk természetvédelmi felügyelőjének hozzájárulását mindenkor be kell szerezni". A védett érték természetvédelmi törzskönyvi száma: 8/22/TT/76. A Kertészeti Vállalat kezelési költségeinek fedezésére a Debrecen megyei Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályánál lévő parkfenntartási keretet jelölte meg. Kimondta a határozat, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló és a Debrecen megyei Városi Tanács kezelésében lévő, 2901 helyrajzi számú közterületi Emlékkert védettségét az állami földnyilvántartásba be kell jegyezni. Részlet a határozat indokolásából: „Az Emlékkert Debrecen város központjában a Nagytemplom és Kollégium között terül el. A város egyik leghangulatosabb belső parkja, igen sok régi diáktörténettel és történelmi múlttal rendelkező hely. Az aránylag kis területen számos idős, nagyértékű lombfa és cserje található. A védetté nyilvánítás ezek emlékeit kívánja megőrizni és pihenésre alkalmassá tenni." Az Országos Műemléki Felügyelőség majd később kapcsolódik be a nyugati kert történetébe. Az együttműködés kezdetéről meg kell említenünk az 1977. január 19-én, a Debreceni megyei Városi Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezési Osztályán tartott megbeszélést. A megbeszélés tárgya volt Debrecen város területén lévő védett helyi jelentőségű természeti értékek felülvizsgálata. Az 1976. évi, védett természeti értékek leltára alapján, a helyszínen megtekintették a város különböző pontjain lévő értékeket, és a helyszíni szemle alapján beszélték meg az 1977. évi tennivalókat. A Kálvin téri - tehát a keleti kertre vonatkozó részlet a tanácskozásról készült „Emlékeztető"-bői: „Tisztázandó, hogy az útkorszerűsítés következtében milyen változások várhatók. A Csokonai szobor itt esetleg elhelyezhető. Későbbiek során rekonstrukciós terv válik szükségessé. - Ajánlatosnak látszik teljes felújítási tervet készíttetni a DTV-vel, a Kertészeti Vállalat mint kivitelező csak a terv jóváhagyása után tudja a kivitelezést vállalni költség biztosítás mellett." Amint az idézetből kitűnik, küszöbön állt a Nagytemplom és Péterfia utca eleje közötti 299