A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

6. kép 1918. A Sesztina Lajos cég szekere az üzlet előtt, rajta két orosz fogoly rakodómunkás. án a harctérre.

45 Egyébként a nagy emberhiány pótlására a Sesztina Lajos cég orosz hadifoglyokat is foglalkoztatott a háború ideje alatt főleg mint raktári munkásokat. 1918-ból származik egy fénykép, ahol a Sesztina cég szekere áll az üzlet előtt Molnár János kocsissal és két orosz hadifogoly munkással. (6. kép) A II. triumvirátus kora (1919-1936) (Sesztina Jenő, Rickl Antal és Weszter Béla kora) Az I. világháború további hatása a Sesztina vaskereskedésre az alkalmazotti létszám lényeges csökkenése volt. A háború kitörésekor mint láttuk 34 fő volt az összlétszám. A háború végén 1919. jan. 15-én már csak 19 fő. Ezek közül kettő raktári munkás, kettő a már említett női munkaerő, és csak 15 a tulajdonképpeni férfi kereskedelmi alkalmazott. Természetesen e csökkenés is összefüggött a gazdasági helyzet alakulásával. A 15 fő férfialkalmazott közül kilencen még a háború kitörése előtt léptek be, de Csatáry Kálmán, Fekete Ferenc, Illés István, Hanitz Miklós, Szigethy Lajos és Szilágyi János a háború alatt, illetve vége felé kerültek a cég állományába. Közülük hárman: Csatáry Kálmán, Fekete Ferenc és Szilágyi János 1919.

1. ne45. „... Az üzletben dolog van rengeteg. Most nem nézik mi az ára valaminek, csak legyen. Sztraka úr csak nagy ritkán tud bejönni. Az a négy segéd, aki most az üzletben van, csak nagy fáradsággal tudja az állandóan élénk detail forgalmat lebonyolítani. Az irodában két igen szorgalmas kisasszony ül, dehát nem szakértők... Apa (Weszter István cégfőnök) csak az árakat, árlapot korrigálja, mert mindig változnak az árak ... Margit néni (Sesztina Jenőné Csanak Margit) iszonyú ambícióval maga kezeli a kasszát néhány hét óta." 274