A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Történelem - Jakiminska, Grazina: Magyar Lublinban a XVI. század második felében és a XVII. században
Jakiminska, Grazina Magyarok Lublinban a XVI. század második felében és a XVII. században Lublin, a Lengyelország felosztása előtti időkben vásáros városként volt ismert, ahol Európa országainak különböző jövevényei gyűltek össze. Közöttük jelentős csoportot alkottak a magyarok, valamint a későbbi Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei. Ezért is tűnik érdekesnek végigkövetni Lublin és a magyarok kapcsolatát a város történetének forrásaiban. Ez annál is inkább érdekes, mert néhányan a magyar bevándorlók közül Lublin lakosaivá is lettek. Az elvégzett kutatásokra az az együttműködés inspirált, amely 1987-ben jött létre a lublini múzeum és a debreceni Déri Múzeum között. Legyen ez a munka a tradicionális lengyel-magyar barátság egy kis része, melynek oly gazdag és évszázados története van. Az alábbi munka célja, hogy megpróbálja bemutatni a Lublinban a XVI. század második felében, valamint a XVII. században megjelent magyarokat, és jellemezze a város történetében játszott gazdasági és társadalmi szerepüket. A Lublint érintő irodalom csak marginálisan mutatja be ezt a problémát. A magyarokkal folytatott kereskedelmi viszonyok ügyét csak akkor említik, amikor Lublin mint „nagy kereskedelmi központ" szerepét analizálják. 1 Lublin helyét ebben az időszakban az árucserében, ezzel kapcsolatban a népesség vándorlását, valamint mindenekelőtt a megőrzött forrásokat figyelembe véve úgy döntöttem, hogy a kutatásokat abba a múltbeli szakaszba helyezem, amely két évszázadot foglal magába, a XVI. és XVII. századot. A lublini magyar népesség problémájával Roman Szewczykmunkájának egy fejezete foglalkozott. 2 A szerző főleg a demográfiai jellegű forrásokat használta fel: a lublini Szt. Mihály Arkangyal plébánia keresztelési és más anyakönyveit, melyek a XVI. század második és a XVII. század első feléből valók. Összeszámolta, hogy városunkban ez idő tájt 21 magyar lakott. Segítségül szolgált még Jerzy Sadownikmunká]a, amely a városi polgárrá fogadás jogával foglalkozik a XVII. századi Lublinban. Sadownikkét magyart jegyzett fel - egy Kolozsvárról származó zabla- és kantárkészítőt (frenifex) és egy másikat, akinek neve és foglalkozása ismeretlen. 3 Elhatároztam, hogy ebből a számomra érdekes szemszögből végignézem a lublini Állami Levéltár forrásait. Első feladatom az volt, hogy azzal a névkatalógussal ismerkedjem meg, melyet Jan Riabininrendezett össze, aki 1928-38 között a levéltár könyvtárosa, valamint a város történetének nagy ismerője volt. Sajnos az általa feldolgozott katalógus nem teljes. 1939 és 1989 között a katalógus szétszóródott, változott a levéltári anyag is. 4 A fent említett katalógus átnézése folyamán sikerült tíz egynéhány „lublini" magyar nevet feljegyezni. A munka következő szakasza az volt, hogy Riabinin mutatói alapján megtaláljam Lublin város történetének könyveiben a megfelelő feljegyzéseket. Már a kutatás elején kiderült, hogy a Riabinináltal feljegyzett neveken kívül, több magyar neve is megjelenik, olyanoké, akiknek a 1. R. Szczygiet: Lublin osrodkiem wielkiego handlu w XV i XVI wieku = Spojrzenia w przeszlosc Lubelszczyzny (Lublin, 1974), 33. 2. R. Szewczyk: Ludnosc Lublina w latach 1583-1650 (Lublin, 1947) 3. /. Sadownik: Przyjecia do prawa miejskiego w Lublinie w XVII wieku (Lublin, 1938) 46, 55. 4. W latach 1960-1965 ksiej>i miejskie lubelskie wrócily do tutejszego archiwum. 191