A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Krankovics Ilona: Viharos évszázad Debrecen történetében, 1564–1664

Krankovics Ilona Viharos évszázad Debrecen történetében, 1564-1664 A vasvári béke megkötése évében, 1664-ben íródott Debrecen elmúlt száz évét bemutató krónika, olyan időben, amelyhez hasonló keservest még aligha élt a város. Barta Boldizsár írása 1666-ban látott napvilágot Debrecen nyomdájában, a város elöljáróinak buzdítására.

1 A krónika írója munkájában nem beszél magáról, csak a számadáskönyvek, a város és szűcs céh jegyzőkönyvei, a Takács István kézírásával készült Diárium feljegyzései őrizték meg élete legfontosabb mozzanatait. A század elején Örvényi Béla készít dolgozatot a Rövid Chronika művelődéstörténeti jelentőségéről, ám a munka terjedelméhez képest igen keveset tudat Barta Boldizsár személyéről.

2 Zoltai Lajos, a rendelkezésére álló összes forrást fölhasználva, 1937-ben megírja a krónikaíró szűcsmester életét.

3 Örvényi Bélával szemben, Zoltai Lajos tagadja, hogy Barta Boldizsár Szoboszlón született volna, születési helyének inkább Debrecent tartja, s idejét 1623-24-re teszi. Valószínű 6-8 évet tölt a Kollégium falai között, ezt látszik igazolni a krónika nyelvezete, mely latinos műveltségéről árulkodik. 1648-tól önálló mesterként dolgozik, tíz évvel később már mint második céhmester áll a debreceni szűcs céh élén. Barta Boldizsár idejében a városi tanács tagjai mesteremberek, kereskedők, földművelő és állattartó gazdák, akik a városuk javára végzett szolgálatot nagy tisztességnek tartják. Hivataluk viselése mellett eredeti mesterségüket változatlanul folytatták. így volt ez Barta Boldizsár esetében is, ki 1671 körűiig áll debreceni szűcs céh élén. A várost fölzaklató 1657-es diáklázadás idején ő is azok között az elöljárók között van, akiket sértegetnek és megvernek a városházán.

4 Ettől az évtől a nagytanács tagjaként kétévenként esküdtbírói tisztséget tölt be, rendszeres tagja a törökhöz indított követségeknek. Élete alkonyán, 1686-ban Carafa generális sarcolásának évében ő a város főbírája, majd 1689-ben ismét viseli e tisztséget. Az 1660-as Szejdi hadjárat és Várad eleste annyira megrázza a város polgárait, hogy úgy érzik a velük történteket meg kell őrizni a feledéstől tanulságként a későbbi utódok számára, hogy abból okuljanak. Munkája bevezetésében Barta Boldizsár is ezt tartja legfontosabb feladatának. A Rövid Chronica első része az 1564 és 1657 közötti évek legfontosabb eseményeit jegyzi föl. Szó esik itt a várost pusztító tűzvészekről, a török és tatár rablók fosztogatásáról, járványokról. Mint az 1567-es esztendő legfontosabb eseményét említi a tiszántúli prédikátori ren1. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár{továbbiakban: HBmL.)IV. A.1011/a. 15. k. -Az 1658-1664-ig történt eseményeket megőrző jegyzőkönyv bevezetőjében, amelyet utólag írtak be 1666-ban, Barta Boldizsár könyvét ajánlja az olvasók figyelmébe Diószegi Ferenc, a város jegyzője. 2. Örvényi Béla: Bartha Boldizsár Chrónikájának művelődéstörténeti vonatkozásai. (Bölcsészetdoktori Értekezés Bp. 1907) 8. 3. Zoltai Lajos..Barta Boldizsár, a szűcsmester krónikaíró és debreceni főbíró 1623-1689. — Klny. Pap Károly tanár működésének harmincadik évfordulójára (Db. 1939) 3. Nevét a korabeli forrásokon hol Bartának, hol Barthának írják. 4. HBmL. IV. A.1011/a. 14. 166, Zoltai L. 1939. 11. 153