A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Régészet – Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Az úgynevezett Salamon ítélete ábrázolások kérdéséhez

2. kép Részlet a Colombario di Villa Pamphili falfestményeiből, Róma (rajz) nyörög, minden bizonnyal a gyermek életéért (2. kép).

3 A jelenet első értelmezője a pompeji karikatúra komoly megfelelőjének tartotta leegyszerűsített formában.

4 Bár nem látta kizártnak, hogy a Salamon ítéletéhez hasonló történet más királyhoz is kapcsolódhatott, mégsem látott elegendő alapot arra, hogy a bíróban Bokchorisra gondoljunk, még ha a kép alexandriai eredetű is.

5 A Farnesina melletti Augustus kori villa fekete termében (triclinium) - ugyancsak a múlt század végén - több bírói jelenetet ábrázoló miniatűr fríz került napvilágra.

6 A freskók bemutatása után hamarosan megjelenő első értelmezések az ünnepelt alakban Bokchorist látták, az együttesben pedig egy képekben elbeszélt Bokchoreist, melynek később epikus megfogalmazása is született.

7 Ezen képek egyikén a trónoló bíró előtt egy ifjú lábánál fogva csecsemőt tart egy tál fölé, mellette egy asszony segédkezik, míg egy másik elfordulva gesztikulál (3. kép). Bár az ifjú kezében vágóeszköznek nincs nyoma, a jelenetet Salamon ítélete egy variánsának tekintették, melyet nemcsak a Bibliából ismerhettek, hanem a Keleten sokfelé elterjedt népi hagyományból is.

8 A Bokchoris-értelmezés mellett hamarosan egy másik, ismert történettel ugyancsak meg nem erősíthető, megoldási javaslat is született, mely - figyelembe véve, hogy nemcsak bírósági jelenetekről van szó - a miniatűröket egy antik regény illusztrációinak tekintette.

9 3. O. Jahn, Die Wandgemälde des Columbariums in der Villa Pamphili. Abh. Bayr. Akad. 8 (1857) p. 249, T. Ill 9.; E. Petersen, RM 5 (1890) 160 Anm. 1. 4. E. Samter, Le pitture parietali del colombario di Villa Pamfili. RM 8 (1893) 116 sk. 5. E. Samter, Arch. Anz. 1898, 49 sk. 6. Fiorelli, Not. Scav. 1879, 69.; A. Mau, RM 10 (1895) 231 sk. 7. E. Loewy, Aneddoti giudiziari dipinti in un fregio antico. Atti Ac. Lincei, Rendiconti 1897, 36 skk.; Heibig, Führer

4 Nr. 2482 p. 445 sk. 8. Lignana, Pompei e le novelle indiáné 1883-ban tartott előadása Leydenben, vö. Samter, Arch. Anz. 1898, 49.; Gaidoz, Melusine IV (Paris 1889) 313 skk. 9. C. Robert, Archaeologische Nachlese. Hermes 36 (1901) 364 skk. Hasonló véleményt vall E. Simon (Augustus. Kunst und Leben in Rom um die Zeitenwende. München 1986, 221.). 142