A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Régészet – Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Az úgynevezett Salamon ítélete ábrázolások kérdéséhez

2. kép Részlet a Colombario di Villa Pamphili falfestményeiből, Róma (rajz) nyörög, minden bizonnyal a gyermek életéért (2. kép). 3 A jelenet első értelmezője a pompeji karikatúra komoly megfelelőjének tartotta leegyszerűsített formában. 4 Bár nem látta kizárt­nak, hogy a Salamon ítéletéhez hasonló történet más királyhoz is kapcsolódhatott, mégsem lá­tott elegendő alapot arra, hogy a bíróban Bokchorisra gondoljunk, még ha a kép alexandriai eredetű is. 5 A Farnesina melletti Augustus kori villa fekete termében (triclinium) - ugyancsak a múlt század végén - több bírói jelenetet ábrázoló miniatűr fríz került napvilágra. 6 A freskók bemuta­tása után hamarosan megjelenő első értelmezések az ünnepelt alakban Bokchorist látták, az együttesben pedig egy képekben elbeszélt Bokchoreist, melynek később epikus megfogalma­zása is született. 7 Ezen képek egyikén a trónoló bíró előtt egy ifjú lábánál fogva csecsemőt tart egy tál fölé, mellette egy asszony segédkezik, míg egy másik elfordulva gesztikulál (3. kép). Bár az ifjú kezében vágóeszköznek nincs nyoma, a jelenetet Salamon ítélete egy variánsának tekin­tették, melyet nemcsak a Bibliából ismerhettek, hanem a Keleten sokfelé elterjedt népi hagyo­mányból is. 8 A Bokchoris-értelmezés mellett hamarosan egy másik, ismert történettel ugyan­csak meg nem erősíthető, megoldási javaslat is született, mely - figyelembe véve, hogy nemcsak bírósági jelenetekről van szó - a miniatűröket egy antik regény illusztrációinak tekintette. 9 3. O. Jahn, Die Wandgemälde des Columbariums in der Villa Pamphili. Abh. Bayr. Akad. 8 (1857) p. 249, T. Ill 9.; E. Petersen, RM 5 (1890) 160 Anm. 1. 4. E. Samter, Le pitture parietali del colombario di Villa Pamfili. RM 8 (1893) 116 sk. 5. E. Samter, Arch. Anz. 1898, 49 sk. 6. Fiorelli, Not. Scav. 1879, 69.; A. Mau, RM 10 (1895) 231 sk. 7. E. Loewy, Aneddoti giudiziari dipinti in un fregio antico. Atti Ac. Lincei, Rendiconti 1897, 36 skk.; Heibig, Führer 4 Nr. 2482 p. 445 sk. 8. Lignana, Pompei e le novelle indiáné 1883-ban tartott előadása Leydenben, vö. Samter, Arch. Anz. 1898, 49.; Gaidoz, Melusine IV (Paris 1889) 313 skk. 9. C. Robert, Archaeologische Nachlese. Hermes 36 (1901) 364 skk. Hasonló véleményt vall E. Si­mon (Augustus. Kunst und Leben in Rom um die Zeitenwende. München 1986, 221.). 142

Next

/
Thumbnails
Contents