A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Szathmáry László: Debrecen középkori koponyaleleteinek többváltozós analízise

4. ábra. A férfi koponyák öt kiemelt főkomponensének értékei szerint készült clusterfa (az eredeti méretek alapján) sem hasonlítanak. Ez a megfigyelés történetileg elsősorban két momentummal indokolható. Az első szerint Debrecen jelenkori területének 14. század derekáig tartó népességfejlődése - a jelenleg ismert és elemzett leletek alapján, igen liberális probabilitási feltételek mellett, kellő merészséggel levont konklúzió szerint - több heterogén összetevőből álló alapnépességen keresztül körvonalazható. A másik momentum (kezdetét a 14. század derekára tehetjük) pedig egy a korábbinál egységesebb, de attól eltérő embertani-genetikai profilú népesség megjelenése, illetve letelepülése a nevezett területen. Mondanom sem kell, hogy ezúttal egy meglehetősen ritka szituációval találkoztunk. Az alacsony egyedszámú, endogám népességek történeti kiteljesedésekor ugyanis ezzel ellentétes tendencia várható: a korai, egységesebb embertani képet egy a heterogenitás felé mutató tendencia váltja fel. Ezúttal feltételezhető, hogy a több faluból, eltérő gyökerekből szerveződő későbbi Debrecen (várossá válási folyamatának) egyik differentia specificájára tapintottunk rá. Mindezen konklúziók általánosíthatóságát több tényező csökkenti. Elsősorban az, hogy a jelenleg elemzett koponyaleletek egy erősen szelektált, alacsony egyedszámú mintát képeznek. Ezzel szemben ellenérvünk az lehet, hogy ha a nevezett tendenciák valóban érvényesül109