A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Régészet - Hajdú Zsigmond: Újabb javarézkori „rézcsákányok” a Déri Múzeum régészeti gyűjteményében

ilyen definícióval kezdje: ,,A magyar régészeti irodalom csákány név alá foglal egy szerszámsorozatot, mely a történeti Magyarországon fordul elő a legtömegesebben, aztán szórványosabban a vele délen, nyugaton és északon szomszédos területeken, kelet felé pedig a Kubán vidékéig követhetjük a nyomait."

1 1988-ban két új „rézcsákány" került a múzeum tulajdonába. Egyiket Pocsajból Laboncz Imre, a helyi Dózsa Tsz. agrármérnöke hozta be.

2 A másikat Biharnagybajomból Kacska Zoltán, a helyi művelődési ház igazgatója jelentette be.

3 Ezenkívül ide vettük azt a töredékes „rézcsákányt" is, amely eddig közöletlenül Balmazújvároson a helytörténeti kiállításban szerepelt.

4 A három „rézcsákány" leírása: 1. A pocsaji példány rézből öntött, egyélű, a nyéllyuknál trapéz alakban kiszélesedő forma. Méretei: hossza 20 cm, élhossza 3,5 cm, nyéllyuk átmérő 3,2—3,00 cm, súlya 752 g. Tengelye a nyéllyuknál lefelé, a nyél irányába megtörik. A befelé kiszélesedő félkörív alakban felhúzott él és a nyéllyuk síkja megegyezik. A másik oldalon elhelyezkedő téglalap alakú fok síkja merőlegesen metszi a nyiladékot. A jiyéllyukon alul-felül peremgyűrű van. 2. A biharnagybaj omi példány rézből öntött, egyélű, a nyéllyuk felé hengerpalást-szerűén kiszélesedő forma. Méretei: hossza 36 cm, élátmérő 6,5 cm, nyéllyuk átmérő 3,3—3,00 cm, súlya 3367 g. Tengelye egyenes. A befelé ferdén felhúzott, kiszélesedő él és a nyéllyuk síkja egybeesik. A másik oldalán a hegedűtok alakú fok a nyéllyuk síkjára merőlegesen szintén a hengerpalást formát veszi fel. A nyéllyuk alul-felül peremgyűrűs. 3. A balmazújvárosi példány rézből öntött, kettős ellentett élű, töredékes állapotban lévő típus. Méretei: hossza 30 cm, élátmérője egyik 6,0 cm (a másik éle töredékes volta miatt mérhetetlen), nyéllyuk átmérő 3,2—3,8 cm (valószínűleg feszítéstől megrepedt és kissé deformálódott), súlya 1427 g. Tengelye eredetileg a jelenlegi állapotával ellentétesen, enyhén lefelé tört. A nyéllyuk síkjával megegyező élű ága valószínűleg használat közben megsérült (letört az él egyik sarka). Ugyancsak feszegetés közben keletkezhettek azok a repedések, amelyek ovális alakúvá tették a nyéllyuk formáját. A másik oldalon az ellentett élű ág törzse enyhén ívelt. A mindkét ol1 Roska Márton: Közlemények II. Kolozsvár, 1942. 2 A Pénzgödöri-tábla nevű határrész szántásakor boronatisztítás közben találta meg az egyik traktoros felakadva az egyik boronafokra. Valószínűleg már hosszabb ideje rajta lehetett, így pontosabban meghatározni a lelőhelyet lehetetlen. 3 Madár Sándor, Biharnagybajom, Kossuth u. 20. sz. alatti lakos paprikaföld kapálása közben találta a község Nagyrábé félő eső határrészén. 4 A kiállítás 1974-es forgatókönyvi bejegyzésében ez áll: „Hatihalom, a hajdúböszörményi határ felé eső balmazújvárosi területről". Feljebb ez áll: „Harangi Sándor gyűjteménye". Ez utóbbi gyűjteménybe a helyi Kossuth Lajos Művelődési Ház helytörténeti gyűjtemény leltárkönyve szerint Árva Péter, Kossuth u. 37. sz. alatti lakostól került. (Még leltári számot is kapott: 65/326.) Sajnos, kideríthetetlennek tűnik, hogy vajon Árva Péter bejelentése alapján került-e a forgatókönyvbe a „Hatihalom", mint közelebbi lelőhely megnevezés. 88