A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Juhász Lajos–Tóth László: A maradvány tölgy-kőris ligeterdők szerepe a madártársulások fenntartásában a debreceni Erdőspusztákon

Az ide tartozó fajok zöme állandó madár (cinegék, harkályok, pintyek) és ezek csak részben egészülnek ki átvonuló fajokkal (füzikék, királykák, szürkebegy, egyes pintyfélék). Az arborétum vonulásban betöltött szerepét jelzi, hogy ebben az időben három szibériai elem (szőlőrigó, fenyőrigó, fenyőpinty) is megjelenik. A két óvilági faj (búbosbanka, sárgarigó), a kínai (fácán) és a turko-mediterrán (kuvik) elemek színesítik az állatföldrajzi palettát. 1. táblázat: A területen megfigyelt fajok állatföldrajzi megoszlása _ ., A kategóriák %-os értéke Faunatípus Holarktikus Palearktikus Ovilági Kínai Euro-turáni Turkesztáni-mediterán Európai Szibériai A ténylegesen fészkelő fajok közül csaknem 50%-os a palearktikus régióba sorolt fajok részaránya, ezt európai-turáni, azaz kontinentális sztyeppékre jellemző fajok egészítik ki (16,1%). Ugyancsak jellemző az európai fajok részaránya (22,6%), amelyek a zárt erdők fészkelői. A fészkelő fajok összetételében érezhető, hogy a széles eltérjedésű mérsékelt égövi erdőkre jellemző elemek dominálnak, összességében megállapítható, hogy állatföldraj zilag a Kőrises Arborétum madárvilága nagy hasonlóságot mutat az ártéri és középhegységi tölgyesek faunájával. így tipikus Közép—Kelet-Európai viszonylatban (2, 7, 11, 14). 2. táblázat A madárfauna táplálkozás szerinti megoszlása A kategóriák %-os értéke összes faj fészkelő faj 15,8 6,5 42,8 45,2 3,2 6,5 lrf,7 3,2 16,0 1,6 — 17,5 22,6 4,8 — összes faj fészkelő faj Húsevő 19,0 9,7 Rovarevő 38,0 45,2 Növényevő 19,0 16,1 Vegyesevő 24,0 29,0 A megfigyelt fajok táplálkozás szerinti megoszlása Az élőhelynek, mint táplálkozási bázisnak meghatározó szerepe van az ott előforduló fajokra. Ez jól megmutatkozik a Kőrises Arborétum példáján is. Itt a rovarevők vannak túlsúlyban (majdnem 50%-os arány). Gyakoriság szerint a vegyes táplálkozásúak követik, azonban ezek jó része fészkelési idényben rovarokkal táplálkozik (barátka, fekete, énekes rigó). Kisebb arányt képviselnek a növényevők, a legkisebb pedig a húsevők száma (2. sz. táblázat). Ezekből a számokból is kitűnik, hogy a területen főként ún. „gazdaságilag hasznos" madarakat találunk. Ezek a táp64