A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Természettudomány - Juhász Lajos–Tóth László: A maradvány tölgy-kőris ligeterdők szerepe a madártársulások fenntartásában a debreceni Erdőspusztákon

összességében a terepi felvételezések és ezek feldolgozása során nagy számú adat birtokába jutottunk. Ezek alapján a dolgozatban lehetővé vált a Kőrises Arborétum madártársulásának aszpektusonkénti elhatárolása, az egyes fajok tartózkodási jellegének megállapítása, rendszertani (3, 8), állatföldrajzi elemzése (29). A KŐRISES ARBORÉTUM MADÁRFAUNÁJÁNAK FŐBB CÖNOLÓGIAI JELLEMZŐI A megfigyelt fajok rendszertani megoszlása A Kőrises Arborétum ökológiai viszonyai eleve meghatározzák az előforduló fajok összetételét, állománynagyságát. Ez legjobban a fészkelő madaraknál mutatható ki. Az erdő kis területű (38 ha), így a nagyobb összefüggő erdőséget igénylő fajok nem telepednek meg. Ezzel magyarázható a ragadozók hiánya is. 62 1. ábra