A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1988. évi munkájáról

KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKA Az osztály munkatársai a korábban kialakult munkamegosztásban a múzeumi hálózat valamennyi munkatársával együttműködve végezték feladatukat. Egész évben folyamatos tennivalójuk volt a kiállítások tervezése, előkészítése, rendezése, propagálása és muzeológiai hasznosítása. Bár az 1988. évi kiállítási terv mérsékeltebb volt a korábbiaknál, nehézséget esetenként a munkatorlódások és a terven felül jelentkező feladatok jelentettek. A kiállítások a rendelkezésre álló lehetőségeink maximális figyelembevételével és hasznosításával magas színvonalon készültek el, első ízben sikerült a meghívón túl valamennyi kiállításhoz katalógusokat, illetve leporellókat is megjelentetni, Továbbra is követni kívánjuk azt a bevált kiállítási formát, melyben több gyűjteményi egység, illetve múzeum együttesen mutatkozik be (kerámia-, üvegkiállítások, stb.), törekszünk a kiállítások minél hosszabb ideig történő fenntartására. Általános tapasztalat, hogy a kiállítások látogatottsága jelentősen csökkent, aminek legfőbb oka a szervezett idegenforgalmi csoportok elmaradása. Feladat e téren a kiállításaink következetesebb és folyamatos propagálása, új formák megtalálása a kiállítások hasznosítására mindenekelőtt a tanulóifjúság körében. A propaganda javítása érdekében ez évben nyomdába adták a hajdúszoboszlói állandó kiállítások vezetőjét, a kiállítást idegennyelvű feliratokkal látták el, képeslapos belépőket vezettünk be több egységünknél. Közművelődési munkánkban folytattuk korábbi sorozatainkat: az Irodalmi „Nyitott műhely" (6 alkalommal), a „Vendégeink" (3 alkalommal) sorozatokat, a Tájak—Korok—Múzeumok klub foglalkozásait (8 alkalommal). A tanulóifjúság számára rendhagyó múzeumi órákat szerveztünk (50 alkalommal) többségében régészeti, egyiptomi-, görög—római, történelmi, irodalmi témakörökben. Ezek a fakultációs sorozatok 7 debreceni iskolából, valamint a vidéki egységek általános- és középiskolás tanulóiból szerveződtek. Szükséges a debreceni iskolák körében tovább népszerűsíteni ezeket a foglalkozásokat. A honismereti- helytörténeti szakkörök patronálása, a foglalkozások szervezése, lebonyolítása ugyancsak a vidéki egységeknél rendszeresebb (heti 2 óra foglalkozás Balmazújvároson, néprajzitörténelmi szakkörök Hajdúszoboszlón, Ifjú Múzeumbarátok Köre Püspökladányban, Fazekas Mihály Gimnázium szakköre). Ez évben két diáktábor munkájában vettek részt a múzeumi szervezet munkatársai, a XII. Megyei Honismereti Üttörőtábor (Biharkeresztes) szervezésében, lebonyolításában, szakmai irányításában (Dologh Sarolta, Zsúpos Zoltán), előadóként a környezetvédő táborban (dr. Lovas Márton). A múzeumi szervezet valamennyi munkatársa rendszeresen tartott tárlatvezetést kiállításainkban. 28 programjával ez évben is kiemelkedő rendezvényünk volt a Múzeumi és Műemléki Hónap rendezvénysorozata. A közművelődési munka jelentős részét munkatársaink továbbra is más intézményekkel, társadalmi- és tömegszervezetekkel együttes szervezésben végezték. Emlékülést, évfordulós megemlékezést tartottak (TIT-tel és a MTESZ Geodéziai és Térképészeti Csoportjával közösen) Karács Ferenc és Tóth Béla születésnapi évfordulóján. Ismeretterjesztő előadások hangzottak el a TIT, a MAB, a TKM, a Természetbarát Szövetség, a Városszépítő Egyesület, а НЕМО és iskolák szervezésében. Az idegenvezetők és túravezetők képzésében szaktárlatvezetések és előadások megtartásával vettek részt munkatársaink (Idegenforgalmi Hivatal, Természetbarát Szö422