A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1988. évi munkájáról

Tudományos feldolgozás Valamennyi kiállításunkhoz színvonalas képes-szöveges leporellót vagy katalógust készítettünk. Ezt részben azáltal sikerült elérnünk, hogy a más intézményekkel közösen rendezett kiállítások költségei az egyes intézmények között megoszlottak (pl. üvegkiállítás), illetve a költségekhez támogatólag mások is hozzájárultak (Művészi Fotó Szövetkezet, városi tanács) néhány leporellót pedig saját magunk készítettünk el (Debreceni gyöngyöspárták). A gyűjteményi anyagok, kiállítások videoszalagra történő rögzítését csak szerény mértékben folytathattuk (Félegyházi, Holló kiállítások). A múzeumi hálózat tudományos munkásságát fémjelző évkönyvek közül 1988-ban jelent meg a Déri Múzeum Évkönyve 1986. és a Hajdúsági Múzeum Évkönyve VI. száma, rövidesen megjelenik a Déri Múzeum Évkönyve 1987., szerkesztés alatt van az 1988-as évkönyv. A nyomdai költségek fedezetének hiánya miatt nem adhattuk ki a tervezett közleményszámokat és kismonográfiát. A helyi tanácsok anyagi támogatásával jelentek meg a Bihari Dolgozatok és az Üjvárosi Dolgozatok újabb kötetei. Elkészült és nyomdában van a Bocskai István Múzeum állandó kiállításainak vezetője. Több munkatársunk vett részt a Sárrétudvari és Mátészalka monográfiái elkészítésében. 1988-ban a Múzeumbarátok Köre két újabb kiadványa; a Múzeumi Kurir 52—53. száma látott napvilágot. Néhány évfordulós megemlékezésen túl (Kölcsey Ferenc, Karács Ferenc) országos méretű tudományos konferenciát nem rendeztünk. Munkatársaink azonban több tudományos konferencia és tanácskozás előadói voltak (régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti, képzőművészeti stb.), oktatási intézményekben, tudományos társulatokban, társadalmi és tömegszervezetekben jelentős tudományos tevékenységet folytattak. Valamennyi gyűjteményi egység nagy számban fogadta szakterületük hazai és nemzetközi kutatóit. A régészeti osztályon M. Nepper Ibolya 4 íves tanulmányt írt Sárrétudvari történetéről a XIII. századig, Hajdú-Bihar megye újabb honfoglaláskori temetőiről (1 ív), feldolgozás alatt van Hortobágy—Poroshát császárkori temetője, társszerzőként. Két tudományos előadást tartott honfoglaláskori témában: a kutatás újabb eredményeiről és a női viseletről. Sz. Máthé Márta anyaggyűjtést végzett az őskori bronzleletek monográfiasorozat sarlók témaköréhez, rajzoltatási jegyzéket készített a Herpály-mqnográfia bronzkori fejezetéhez, tervezett bronzkori tanulmányának elkészítése áthúzódik a következő évre. Hajdú Zsigmond feldolgozást készített az Űj rézeszközök a középső rézkorból a Déri Múzeum gyűjteményében címmel (0,5 ív), a csökmői és újtikosi leletmentések anyagát nagyobb területi horizontú feldolgozáshoz készítette elő. Az osztály munkatársai rendszeresen tapasztalatcsere látogatáson voltak a dél-alföldi feltárásokon (Szegvár-Oromdűlő, Gyomaendrőd, Szarvas) és Túrkevén, munkájuk jelentős részét más intézményekkel való tudományos együttműködésben végzik (Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Régészeti Intézete, Jósa András Múzeum). A történeti osztályon Módy György megírta Bajom és a Bajomi család uradalma a XVI. században (1,5 ív), az Udvari története a középkorban (1 ív), Egy angol utazó-diplomata 1849/50 telén Magyarországon (1,5 ív), a Debrecen környéke Árpád-kori egyházas települései kutatásáról (1975— 1985) című (1 ív) tanulmányát, elvégezte az adatgyűjtést a Mátészalka a 414