A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nagybákay Antal Zelmos: Egy negyedszázados barátság története

Dokumentumok 1 Nagybákay (Rickl) Antal Lajos kézírásos feljegyzései 1. Nagybákay (Rickl) Antal irodalmi tevékenysége. . . . Mikor tanulmányaimat befejeztem s beléptem a Sesztina Lajos vaskereskedésbe, a pályám mellett lassankint érdekelni kezdett Debrecen kereskedelmi múltja s egyben a Rickl család története is. Az 1912-es év folyamán Móricz Pál író egy alkalommal azzal a kéréssel fordult édesapámhoz, hogy adjon neki a Rickl család s különösen a Rickl József Zelmos-féle „Török császárhoz" címzett fűszerkereskedés múltjára vonatkozó adatokat. A kérést én vettem kézbe s nagy hévvel neki láttam a családi múlt kutatásához. 1913-ban az összeszedett adatokat elküldtem Móricz Pálnak, aki azokat bőven fel is használta. A Rickl család utáni kutatásaim közben a Debr. Kereskedő Társulat szépen rendben tartott levéltárában rengeteg adatot találtam a feleségem családja, a Várady-Szabókra vonatkozólag is. A kutatás szenvedélye ezzel kifejlődött bennem s kiírtam a levéltárban most már nem csak a Rickl és Várady-Szabó családra vonatkozó adatokat, hanem minden velünk rokonságban levő családok adatait: így a Simonffy, Kis-Orbán, Sesztina, Bészler, Medgyessy, Szeremley és sok más családra vonatkozó dolgokat. Külön feljegyeztem a vaskereskedőkre vonatkozó bejegyzéseket is. A Várady-Szabó családról annyi adatom gyűlt össze, hogy annak meg akartam írni a történetét. Ebben azonban a háború megzavart, csak az 1750-es évekig tudtam a generációkkal visszamenni. Nehogy ezek az adatok a háborúban esetleg elpusztuljanak, a meglevő hiányos történetet 1915ben saját költségen kinyomattam: ,,A nemes Várady-Szabó Debrecen legrégibb kereskedő családjának története" címmel. . . . . . 1918-ban, amikor a harctéren szerzett betegségemből már kezdtem itthon jobban lenni, novellákkal próbálkoztam meg. Ezek közül kettőt adtam oda kinyomatni, az első 1922-ben jelent meg a Debr. Képes Kalendáriumban, a másik pedig 1927-ben ugyancsak az említett Kalendáriumban . . . . . . 1909-ben Sesztina Jenő múzeumi bizottsági taggá lett megválasztva s nagy szeretettel mélyedt bele az újonnan alakult és fejlődő városi múzeum ügyeibe. E réven a lelkes Zoltai Lajos múzeumőr nagyon sokat jött Sesztina Jenőhöz az üzletbe, úgy hogy nekem is rengeteg alkalmam volt vele összekerülni. A kutatási és írási szenvedélyem igazában a tudós Zoltaival való sűrű érintkezés folytán fejlődött ki bennem. S mintaképül szolgáltak az ő sűrűn megjelenő, értékesebbnél értékesebb dolgozatai . . . . . . 1922-től kezdve lassankint itt is, ott is kezdtek dolgozataim megjelenni, de kizárólag Debrecen kereskedelmi múltjából. Közreadták e cik394