A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nagybákay Antal Zelmos: Egy negyedszázados barátság története

Röviddel ezután két szomorú esemény zavarta meg a levelezés rendes menetét. 1924. okt. 24-én meghalt Rickl Antal Vilmos nagyapám, ugyanezidőtájt, november elején súlyos közlekedési baleset érte Móricz Pál (örökbefogadott) 7 éves kisfiát, akinek egyik lábát térdből amputálni kellett. Mindez szépen tükröződik a Móricz nov. 30-i soraiban, melyben egyúttal az édesapám által a Rickl Antal Vilmos hagyatékából részére küldött ezüstvégű sétabotot is megköszöni. Ezután mindkét levelező partnert nyilván lekötötték saját gondjaik, nem csoda, hogy Móricz Pál következő levele csak félév múlva 1925. május 25-én kelt. Ügy látszik elfelejtette, hogy már egyszer megköszönte, mert ebben újólag megköszöni „a művészi ezüstfejű gavallér sétapálcát". A továbbiakban készülő könyvéhez kér még adatokat és dokumentumokat. E levél befejezése már egészen meleg baráti és magát ,,a Rickl család krónikásadként írja alá. E levélre Nagybákay (Rickl) A. L. valószínűleg elfoglaltsága miatt nem ért rá válaszolni, vagy még nem tudta összeszedni a kért ada'tokat. Móricz július 14-i levelében mindezeket újból reklamálja, majd rátér jövendő könyvének kiadásával kapcsolatos nehézségeire. Előzetes megrendelő ívek kibocsátásának gondolatával is foglalkozik. Szeptember 24-én újabb levéllel jelentkezik, ahol már „Magyar sirató" címmel kiadásra kész könyvéről számol be, amelybe a Rickl családon kívül a „rőfös Várady-Szabókra" vonatkozó írását is be fogja iktatni. Szól az előzetes megrendelő ívekről is és felkéri édesapámat, hogy támogassa az előfizetők gyűjtésében elsősorban az érdekelt családok körében. Okt. 17-én „Móricz Pál író, a Petőfi Társaság r. tagja" szövegű névjegyével megküldte a „Magyar sirató" megrendelési felhívását, és kéri Nagybákay (Rickl) A. L.-t megrendelő előfizetők gyűjtésére. Nagybákay (Rickl) A. L. ezt készséggel vállalta, amiről Móricz 1926. január 13-i levele tanúskodik. E levél még azért is jelentős, mert ebben megtalálható az „év nélkül" kiadott „Magyar sirató. Feljegyzések, történetek a régi magyar életből" с művének pontos megjelenési időpontja: 1925. dec. 23. Beszámol a levélben a könyv nagy sikeréről és további tervéről a „Rejtelmes Alföld" с könyvének húsvétra tervezett megjelentetéséről. Végül ebből értesülünk arról, hogy Nagybákay (Rickl) A. L. előzőleg megküldött neki egy irodalmi munkáját elolvasásra és kritika végett, amihez azonban Móricz saját bevallása szerint még nem jutott hozzá. A „Magyar sirató" emez első kötetében valóban megjelent mind a „Rickl", mind a „Várady-Szabó" család regényes története. Az előbbi „Á török császár boltja" (7—23. 1.), az utóbbi „A rőfös Várady-Szabók" (45— 51. 1.) címen. A következő Móricz levél 1926. április 18-ról kelt. Ebben Móricz említést tesz a „Rejtelmes Alföld" с munkájáról, miszerint annak kinyomtatása Tahitótfaluban rövidesen elkészül. Majd rátér Nagybákay (Rickl) Antal L. első világháborús novellájának kritikai taglalására. Ez a novella „Zejneb" címmel aztán később meg is jelent a Debr. Képes Kalendárium 1927. évfolyamában (101. 1.) Bákay A. írói álnéven. Megköszöni Móricz a beküldött gyűjtőívet és további előfizetők gyűjtésére buzdít. A levél befejező üdvözlő sorainál azonban egy percre meg kell állnunk. Móricz ugyanis külön üdvözletét küldi „az esti irodai kaszinónak" is. Mármost milyen irodai kaszinóról van itt szó és kik lehetnek tagjai? Erre a válasz Nagybákay 387