A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

színművekben, különösebb visszhang nélkül. Április 13-án volt Donizetti Don Pasquale című operájának bemutatója. Norina áriáját Melles Liszka lopta be a debreceniek szívébe. A kritika szerint az „igen jó előadás kevés közönséget vonzott/'

2 Májusban Reszler turnéra indult társulatával. Egész december közepéig úton voltak, Pozsonyban, Bécsben, Sopronban és Győrött játszottak. Az 1864-es esztendőt Reszler Szigligeti Szökött katonájával kezdte. Az országos nagyvásár vasárnapján, január 12-én a sajtó által sokszor támadott Dunanan apót adatta elő. A színház tánckara ekkor mutatta be a sokakat megbotránkoztató „Cancan" táncot. A debreceni hölgyeknek „nem illett megnézni". A sajtó meg is dicsérte a hölgyeket: „Dicséretére legyen mondva hölgyeinknek, az előadáson alig tizenkettőt olvashatánk meg a tömeg között." Január 5-én kezdték meg Reszler színházában a gázvilágítást. Az Offenbach-operett felújításokat (Orfeusz, A férj az ajtó előtt, Eljegyzés lámpafénynél) már korszerű világítással mutatták be/'

:t Az év első operája Bellini Normája volt. A közönség kérte ezt a darabot, mégis kevesen voltak az előadáson, a főbb szerepeket Reszler, Résziemé és Istvánfy Laura énekelték/"

1 A hideg és a járvány miatt nagyon kevesen jártak színházba, pedig Reszler igyekezett a közönség kedvébe járni. A legkiválóbb drámai színészeket szerződtette (Rónay, Zöldy, Zöldyné, Foltényi, Foltényiné, Rónayné, Szakái Róza stb.). A sajtó azonban inkább a daltársulattal volt elégedetlen, így Reszler ismét a vendégművészek hosszú sorával igyekezett megjavítani a visszhangot. A sort Dalnoki Róza indította Donizetti Luciájával január 21-én, de fellépett a Rigolettóban és Doppler Ilkájában is. Vendégszereplése áthúzódott februárra is. Ekkor még a Trubadúrban, Donizetti Lindájában, Császár Kunok című művében, valamint a Sevillai borbélyban és Bellini Alvajárójában is énekelt. Hangjának „erőteljes tisztasága mindenkit kielégített", és a „tiszteletére özönlő koszorúk és virágbakréták eléggé jellemezték az általános tetszést" — írta a sajtó. A sikeren felbuzdulva Reszler felbátorodott, s még Dalnoki Róza vendégszereplése idején meghívta Láng Paulát, a kiváló pesti alt énekesnőt is, így a két vendég együtt énekelhetett a Lindában, a Trubadúrban és a Máriában. Az utóbbi operában Lionelt a március 14-i előadáson Békáshegyi György, a „frankfurti énekes" alakította. Csakhamar kiderült, hogy ő soha nem járt Frankfurtban, sőt operában is ötször énekelt eddig. Esetlen játéka, iskolázatlan hangja és észrevehető lámpaláza csalódást okozott a színházat megtöltő közönségnek, és a kritika is intette az igazgatót, hogy óvakodjék az effajta trükköktől, mert a közönség bizalmát kockáztatja/'

15 Áprilisban Murszka Ilona vendégszereplésére került sor, aki a bécsi operába is meghívást kapott. Az április 13-i előadáson „Luciát oly remekül eszményíté, hogy efeletti ámulatunkat a legnagyobb mértékben sikerült felfokoznia" — olvashatjuk a korabeli kritikában. Többi fellépését is hatalmas siker kísérte. Búcsúelőadá42 Uo. 43Hortobágy, 1864. jan .5. 44 Hortobágy, 1864. jan. 14. 45 Hortobágy, 1864. febr. 7., 21., 28. 374