A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Nyakas László–Várhelyi Ilona: Nemzeti Színház a Péterfia utcán

György с. művében léptek a debreceni közönség elé.

31 Az évad első operabemutatója Bellini: Az alvajáró című műve volt. A gazdasági nehézségek és a nagy nyári hőség megtizedelték a színházlátogatók számát. Valamelyest Prielle Kornélia vendégjátéka segített legyőzni a közönség fásultságát. A híres színésznő Barriere: A völgy lilioma, Arisztophanész: Nőuralom című darabjában „csinált félházat és egész lelkesedést" — írta a korabeli sajtó. A Nőuralom előadása magyarországi ősbemutató volt.

32 Szeptember l-jén Hollóssy Kornélia érkezett Debrecenbe. Már az indóháznál népes társaság várta. A színiegylet nevében Kiss Lajos üdvözölte. A Rigolettóban, a Luciában főszerepeket énekelt, hatalmas sikerrel. Jövetele és sikere aktivizálta a debreceni közönséget. Jutalom játékul A sevillai borbélyt választotta. A szeptember 13-i előadás után hatalmas tapssal, éljenzéssel és virágcsokrokkal köszönték meg a debreceniek a vendégszereplést. Még verset is írtak hozzá, amelyet röplapon szórtak szét a közönség között. Az előadás után az ifjúság fáklyásmenetben vonult a művésznő szállása elé, ott ünnepelték a „magyar dal királynőjét". A siker láttán Hollóssy Kornélia megtoldotta vendégszereplését, és fellépett még a Hunyadi Lászlóban is, az előadás jövedelmét pedig felajánlotta a debreceni tűzkárosultak részére. Távozásakor babérkoszorúval jutalmazták. A Hollóssy vonzotta telt házak azonban nem pótolták Reszler nyári veszteségeit, ezért további erőfeszítéseket kellett tennie anyagi helyzetének stabilizálása érdekében. Az opera, operett, dráma és népszínmű bemutatók egymást váltva is csak egy-két előadásra elegendő közönséget hoztak be a színházba. Ekkor Csanak József javaslatára a színiegylet városi segélyt szavazott meg a színház megmentésére, sőt Csanak és Farkas Ferenc „a bérletösszeg még fedezetlen részét 40 földszinti zártszék haszonbérletbe vételével biztosították.

111 Így egy idényre a színház meg volt mentve. A tényleges látogatottság fellendítése érdekében Reszler bevezette a népelőadásokat. Ezekre az előadásokra az érdeklődők ingyenes helyet kaptak az emeleti és karzati részen. A sajtó nagy elismeréssel szólt Reszler nagylelkű lépéséről, amely a közönség nevelését volt hivatva szolgálni.

3

'' A népelőadások műsorrendjében fő helyet a vígjátékok kapták. Négy népelőadás után a Hortobágy с lap ezt írta: „A néphelyek tömve voltak. Anynyira megy a közrendűek hall- és látvágya, hogy a napszámosok a szerdán délutánra eső napszámról lemondanak, csakhogy idejében színházba mehessenek, s a cselédek felmondással fenyegetőznek, ha színházba nem bocsáttatnak. Hisszük, hogy az így beédesgetett egyének közül többen megnyeretnek a színház látogatóiul és a művelődésnek."

35 November l-jén Donizetti Rohan Máriáját mutatta be a színház, de az első előadás után le kellett venni a dalművet a műsorról közönség hiányában. A küzdelmes hónapokban sem hagyta operabemutató nélkül a várost Reszler. December 4-én Auber Báléj с műve került színre, de ez is csak két előadást ért meg. Ezt követte Komáromy Aladár vendégjátéka (a Bánk 31 Hortobágy, 1862. aug. 22. és aug. 27. 32 Hortobágy, 1862. aug. 29. 33 Hortobágy, 1862. nov. 14. 34 Uo. 35 Hortobágy, 1862. dec. 5. 372