A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Egy parasztpárti politikus a népművészetről 1947-ben

szűnt tovább alkotó és termő kultúra lenni. De általában a magyar magas kultúra területén sem áll az, hogy a magyar alkat, a magyar jellegzetesség megállapítása és annak alapján való továbbhaladás a kultúra regenerálódásának alapja. A kultúra szüntelenül fejlődő, alakuló, új meg új problémákkal viaskodó s azokat megoldó folyamat: belső egyensúlya, összhangja, újjászületése nem bizonyos meghatározható jelleg 'szabályaihoz való alkalmazkodásból, hanem problémáknak a megoldásából származik, s minél sikeresebben oldja meg ezeket a problémákat, annál inkább válik — anélkül, hogy ezt akarná — jellegzetessé, ,tipikusan' magyarrá."

44 Ezek a gondolatai lezárását is jelenthetnék a nemzeti művészet jellegéről és ezen belül a népművészet szerepéről való gondolkodásnak és vitáknak a társadalomkutatás oldaláról. Megfogalmazásának idején azonban a gyors változások időszakát élő kultúrpolitika számára nem jelenthettek érveket — a hatalomkoncentráción alapuló és azt szolgáló új kultúrpolitika sokkal inkább meríthetett érveket a „másik oldal"-nak a problémák hosszas és fáradságos elméleti tisztázását nem igénylő, sürgető követeléseiből. 44 Bibó 1986. II. 564—565. 349