A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

tűr képét 1811-ben. I írecen

1 készítette önarcképét es felesége két arcmását, amelyeket Kazinczy látott és le is írt 1814 februárjában: „. . . bevitt eggy üres szobába, hol tulajdon képe függe a' falon, 's a' feleségéé, még pedig ez egyszer házasságoknak első holnapjaiban, igen szerencsés attitűddel, férjének lánczon az ő nyakáról függő miniaturképét tartja kezében — a másik képen a felesége a' kisdeddel. Ezen a' drapperie igen jó: Mind a. három kép pastellben vala dolgozva 's nem rosszul, csak hogy a' colorit mocskos és a' feketésbe csap; maga jól van eltalálva, de a' felesége mind a' két képen olly hasonlatlan, hogy azt elismerni épen nem lehet. — A' három pastell képen tehát örömöm nem volt nagy, 's már menni akartam midőn kért, hogy eggy tekercset nézzek végig. Alagyozott (grundírt) papirosokra veres és fekete krétával és Wischerrel (törlővel) dolgozott Bécsben némelly antik szobrokat (statua) és főket — ''s felsikoltottam örömemben. Melly kora az emberiségnek, a' mellyben a' Mesterség a' természettől általlépett azt ideálba, 's illy míveket teremtett"'.

m Az önarckép utal Kiss rajztanári működésére is. Jobbjában könyvet tart, ezen, szignóként „A rajzolás . . . sége, . . .tette Kiss Sámuel 1812" szövegtöredék olvasható. Ez az a „köznép számára való architektúra", amely kéziratban megvolt már 1812-ben és 1825-ig használták is. Egyéb debreceni arcmásáról alig tudunk. Biztosan ő festette Sárváry sógornője, Dömsödy Julianna és férje miniatűrképét (1809), Komaromy Eszter pasztell képét (1818), s talán neki tulajdonítható Simonffy Sámuel és felesége, Komlóssy Dániel és felesége arcmása.

07 Rajzai közül egy debreceni vedutája érdemel figyelmet, amelyet vagy a csizmadia céh megrendelésére készített 1815-ben, vagy később adott át céhlevél díszítésére. Szinte készen ábrázolja az új kollégiumot, a még torony nélkül álló Nagytemplomot — amelyhez már a tornyokat is „előlegezte" halvány rajzzal —, az ugyancsak torony néküli Szent Anna rom. kat. templomot. Másik rajza kedv nélkül készült, mechanikus munka: másolat a kistemplom egyik úrasztali kannájáról, amely a szabin nők elrablását ábrázolja. Látható, hogy az egyház és a kollégium vezetése nem tudott igazán mit kezdeni Kissel. Egy igazán nagy feladatot csak 1817-ben kapott: vele terveztették a Nagytemplom díszes szószékét, püspöki padsorát, orgonakarzatát. Kissnek a bécsi református templom belső berendezése szolgált mintaképül. Szépen megoldotta feladatát. Tervét a pesti Vogel Sebestyén cég valósította meg Huber József munkájaként.

68 Kiss működését — Sárváry Pál mellett — Simonffy Sámuel polgármester és Fáy János szenátor, műgyűjtő támogatta. 1815-ben — I. Ferenc születésnapjára — vele terveztették a városháza ablakába tett, kivilágított képeket, amelyeket így írt le Szűcs István: „Felül volt a kétfejű sas (birodalmi czímer) kiterjesztett szárnyakkal, a sas alatt jobbról a bölcsesség Istennője, balról Debreczen város női alakban, fejét szerényen lehajtva, jobb kezét szívére téve, balkezével czímerére támaszkodva. Középen egy 66 Levél Dessewffynek, KL. 2602. sz. XI. 240. p. 67 Ezek a festmények szerepeltek az 1939-es és 1986-os Régi debreceni családi arcképek kiállításán a Déri Múzeumban. 68 Pusztai László: Huber József szobrász élete és művei = Művészet és felvilágosodás, i. m. 515—543. 272