A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

het, s egyéni, eredeti lehet. Ez éppúgy vonatkozott Csokonai népi ízléssel gazdagodott költészetére, mint a puritán épületekre és épületbelsőkre. Rímelnek ezek a sorok Fáy véleményével, amit Kazinczynak írt Bal­kay Pál egri festő 1819-ben: „T. Fáy Úrtól úgy értettem, hogy nem tetszik neki Debreczen, még majd inficiállya azokat az embereket ott az ő aestethi­cájávaU m Festők a Kollégiumban a századelőn. A rézmetsző diákok társaságában három rajzolót jutalmaztak meg 1801 decemberében: Kiss Sámuel, Mikolai József és Kármán János 30—30 rénes forintot kapott. (il Mikolairól semmit nem tudunk, Kármán és Kiss útja egy ideig összefonódott. Együtt vettek ki a városban szállást, ott ké­szítették rajzaikat. Később együtt tanultak Nagyszebenben. Kiss Sámuel (1781—1819) életrajzát Balogh István megírta, ezért csak festői működéséről szólunk. 1803 tavaszán érkezett Nagyszebenbe, ahol Péchy Mihály szabta meg munkáját. Az építészeti rajzok készítése mellett és előtt a festés kötötte le minden idejét és gondolatát. Sokra tartotta rajz­tudását, s bízott benne, hogy fél év múlva nála „itt Szebenbe az öreg Neu­hauseren kívül jobb rajzoló nem leszsz". 62 Két év múlva festészeti munká­járól így számolt be Sárváry professzornak: „. . . küldök két képet minia­turba, az egyik Mengsnek (annak a hires festőnek, aki ez előtt 25 eszten­dőkkel halt meg és a ki az ő tudós írása által a Pictor Philsophus nevet meg érdemiette) képét. Ezt én Neuhauser úr attyának munkájáról copíroz­tam. A másik egy brassai Polgár Mesternek (a ki ez előtte mintegy 1Ö0 esztendővel élt) a képe. Ezt egy olajos festésről, a melly a valóságos nagy­ságában volt festve, copíroztam. — Ebből ítélje meg Tiszteletes Professor Uram és mások is, hogy mire mentem esztendő alatt. A képek tsák hadd maradjanak Debretzenbe, reménylem, hogy magam augustusban érte me­gyek. — Ezen festésemet Neuhauser Űr az ifjú Bruckenthalnak is meg­mutatta, s ki meg engedte nékem ezután a Bilder Galériában való copíro­zást. — Én nekem míg itt leszek legfőbb tzélom az leszsz, hogy egynéhány darabokat copírózhassak, és időmet azzal nem fogom vesztegetni, hogy itt portrékat másoknak tsekélly pénzért festegessek. Inkább örömestebb köl­tsönzök pénzt a Major Ürtól és a\ festésnek tanulásában tovább megyek." A levélben említett egykori brassói polgármester, Hurser Lukács port­réja megmaradt, ez, és egy 1803-ban Szilágyi Gábor professzorról Debre­cenben festett akvarell jelzi festői munkássága első szakaszát. 63 Nagyszebenben 1805. július 2-án kapott végbizonyítványt. Ezt köve­tően Bécsbe készült, de a háború miatt csak 1806-ban jutott el, június 23-án iratkozott be. 04 Közben Nagykőrösön töltötte idejét, gazdálkodott és meg­60 KL. 3768. sz. XVI. 468. 61 Kozma Istvánná Jenéi Mária küldött 177 forintot, ezt osztották el a metszők és rajzolók között = Balogh Ferenc i. m. 107. 62 Balogh 1955., teljes életrajzot ad Kissről és közli Sárváryval való levelezését, Kármánra vonatkozó sorait a DM. adattára SPL. alapján. Ugyanitt adja közre Kiss bizonyítványainak eredeti szövegét is. 63 A brassói portrét Sárváry Pál fia, Jakab a Nemzeti Múzeum Képtáralapító egye­sületének ajándékozta 1846-ban, a Szilágyi-portré a kollégiumban maradt. 64 Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián (Bp., 1935), 58. 267

Next

/
Thumbnails
Contents