A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

kollégiumba jött s a könyvtár számára is készített egy reprezentatív Péchy arcmást. 44 Tőle származott Kazinczy, Pálóczi Horváth Ádám és esetleg Bu­dai Ézsaiás arcképe. Ez utóbbi eltűnt, de még Kiss Bálint láthatta és lemá­solhatta. Kiss Bálint Debrecenbe kerülésekor, 1819-ben már egész sor festmény állt az új kollégium könyvtárában és dísztermében, a galérián. Az erdélyi fejedelmek arcképei közül biztosan megvolt Apafi Mihály, Bocskai István portréja, a királyok közül I. Józsefé és I. Ferencé. 45 „A Csokonai íve felett függ dr. Szombathy József Űrnak, a Pest fe­ledhetetlen orvosának, a mint a festékelés után hiszem, Donát által híven igen és szépen festett portréja" — írta Kazinczy 1824-ben. 46 Ezt követte 1830 után több arcmás, amelyet a kollégium neveltjei, Kiss Bálint és Dos­nyai Károly festettek megrendelésre és ajándékként. Csokonai márványszobra a Kollégiumban, Mint már az előző fejezetben jeleztük: Csokonairól készülhetett fest­mény is, de csak Erőss János bagaméri lelkész rajza volt ismert a kortársak előtt. Így ezt vette alapul Friedrich John (1769—1843), amikor elkészítette pontozó modorú metszetét. A mű nemcsak a Márton József féle kiadásban, hanem önálló laponként is megjelent 1816-ban. Ferenczy István fiatal kő­faragó legény esetleg már Bécsben ismerhette a művet, de biztosan annak alapján fogott a munkához Rómában, Thorvaldsen műtermében 1818. augusztus 3-án. 1818. november 11-én ezt írta testvérének: „. .. 3. auguszti a kezemnél lévő kúpferstück után a Csokonai mellyképihez kezdettem agyagból, annakutánna márványból dolgozni: a természeti nagyságba. A dolmánya hetedik gombig nyakravaló nélkül; az inge-gálléra, a dolmányára kifeküdvén, a feje egy borostyánnal ékesítve. Bár mindennap látogatóink vannak, de mégis egy sem múlatja el, hogy ne tudakozna kiléte felöl s ne­vét jegyzésbe ne tenné".'" 1821-re elkészült a szobor, amelyről a Tudomá­nyos Gyűjtemény és a Magyar Kurir is tudósított. 1822-ben József nádor révén hazakerült a Pásztorlányka és a Csokonai szobor, amelyet a budai vár alsó szálájában állítottak ki. Több lelkes cikk és óda köszöntötte a szob­rokat és József nádort. Kazinczy az elsők között jelentkezett. Lelkesen kö­szöntötte a fiatal szobrászt és a szobor eszmeiségét: „A' ki Csokonait ismer­te, azt a' kövön fel nem leli, mert rézbe vésett képe melly után az Ür* dol­gozott, hozzá ugyan nem hasonlít. De a' Plastica' Műveiben nem a hason­lítás, hanem a nemesítés kívántatik." — írta 1823. január 17-én. 48 Ezek 44 Kazinczy Szentgyörgyi érdeklődésére leírja Stunder életét, kapcsolatukat, s hi­vonatkozik az Almosdon festett Péchy-képre és „caricatürök"-re. KL. 2091.sz. IX. 136—140. 45 Balogh István vetette össze a leltárkönyveket a meglévő anyaggal. Több fest­mény hiányzik jelenleg, vagy leltározatlan. Ld. Balogh 1978 46. Kedveskedő, i. m. 75. 47 Ferenczy István leveleit Wallentiny Dezső közölte (Rimaszombat, 1912). A könnyebb hozzáférhetőség kedvéért ajánljuk a Csokonai emlékek című köte­tet (Bp. 1960). E levél közölve ott, a 343. lapon. 48 N. N. cikkét, az ódákat és Kazinczy 4150. sz. levelét közli a Csokonai emlékek, 344—358. 262

Next

/
Thumbnails
Contents