A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

szegi Magyar Fűvészkönyve s megindult a botanikus kert tervezése. A Kollégium nagytekintélyű főgondnokot kapott Domokos után Péchy Imre személyében, aki bihari alispán és a hétszemélyes tábla tagja, országgyűlési követ volt. Már 1801-ben felvetette a konzisztóriumban az új kollégium építése tervét. A megvalósítást felgyorsította az 1802. június 11-én keletkezett tűzvész, amely során leégett a tetőzet. A kárt 26 412 forintra becsülte az egyházi jegyzőkönyv.

4 Az építkezés szemtanúja volt a Debrecenbe gyakran belátogató Kazinczy Ferenc, aki 1807-ben egy Diószeginek írt levelében felemlítette „azt az irtóztató két épületet, mely ott most épül". Szerinte a Nagytemplom és Kollégium tervezését Bécsben kellett volna készíttetni, dehát, mint írta: „Nehezen 's rosszul megyén ott a dolog, a' hol a' tudományos tárgyakat olly jejek igazgatják, mint azok 'a jök, a' mellyeknek a' Debreczeni Тек. Tanácsban és a Consistóriumban szavok vagyon, hol a' jó csak azért is talál ellenzést, mert azt eggy bizonyos jel akarja, — s olly jök, a' mellyek szégyellik megvallani hogy azt, a' mit nem tanultak, nem tudják"} Az épületek 1810-re már eléggé mutatták végleges formájukat. Ekkor, ittjárta után módosította vélekedését és örömmel emlékezett meg ,,a nagyon megszépült Város"-ról. Kis Imrének írta 1810 októberében: „Méltóztassék az Űr tiszteletemet jelenteni Tiszt. Diószegi Űrnál: és megmondani, hogy midőn most a' Város háza előtt a' nagy Templom jelé elindultam, s azt a gyönyörű) Janicus oszloprendet s a már emelkedni kezdő jrontot megláttam, szinte elszégyenlettem magamat egykori Ítéletem miatt. De közelebbre jutván a Templomhoz s meglátván, hogy azok az igen szép oszlopok bé tapasztattak a jálba és a Tiszt. Földvári Űr lakásánál azt látván, hogy a kapu mellett egy jelöl Hlyen bétapasztott gömbelyeg oszlop, más jelöl lapos lezének állanak, kéntelen valék visszarogyni előbbeni állításomba. Bár csak már e két keskeny oldalon hagytak volna egyjormákat! A párkány (Gesims) sem itt, sem kivált a Kollégiom épületjén nincs az épület magasságához s nagyságához aranyozva: és ez nagy kár. Voltam a Kollégiumbeli épületben is. Melly grádics az ahhoz a nagysághoz! és a rajta jel s le járó ijjúság számához képest! Kívülről szép, pompás és még is modestus épületet. Ez xymoronnak tetszenék, de nem az. Oda volna a modestia, ha a középben emelkednék eggy nagy jronton. — Bár csak többé Debreizeni s Váradi kőmívesekkel ne tétetnének rajzolatokat.'*' Tudvalévő, hogy Péchy Mihály terveit — takarékosság, pénzhiány miatt — erősen megváltoztatták, erre célzott Kazinczy, aki jó kapcsolatban volt Péchy Imrével, s ennek révén Péchy Mihály érdekeit védte a „debreceni és váradi kőmívesekkel" szemben. Később, 1813 februárjában ezt írta Fazekas István prédikátornak: „A Templom jrontja dicső és igen nagy behatást teszen ( ... ) Az a nagy alkotmány a körültte minden jelé elterjedt nyomorult viskók köztt, a Nil partjain álló pyramiszokra emlékeztet. Debreczenben nincs semmi nagy és szép, mint az az eggy Templom és a' tágas ucza. Szép a Cath. Templom is, 4 G. Szabó Botond: A kollégium épületének története = A debreceni Református Kollégium története (Bp. 1988), 351—391. 5 Kazinczy Ferenc Levelezése. Kiadta Váczy János. I—XXI. kötet (Bp. 1890—1911), a továbbiakban: KL. Idézet a 1186. számú levélből, V. 206. 6 KL. 1844. sz. VIII. 111. 250